Az utóbbi két évtizedben jelentős mértékben nőtt a válások száma; a szülők ma már könnyebben határozzák el magukat a különélés mellett abban az esetben is, ha közös gyermekük van. Egy válás kapcsán mindig fel kell merüljön a gyermek lelki és mentális egészségének kérdése.
A pszichológusok egyetértenek abban, hogy a gyermek optimális mentális fejlődésében mindkét szülőtől érkező ingerek fontos szerepet játszanak. Egyes szakvélemények szerint a gyermek mentális egészsége károsodik, ha nélkülöznie kell az egyik szülőt. Ellenben számos kutatás azt bizonyítja, hogy a női és férfi mintákat – noha ezekre mindenképpen szüksége van – úgy is elsajátíthatja, ha a szülei nem egy háztartásban élnek.
A gyermeknek elsősorban szeretetre, biztonságra és gondoskodásra van szüksége. Amennyiben ezt egy egyedülálló szülőtől maradéktalanul megkapja, nem sérül mentálisan. Az ilyen családi viszony a gyermek számára előnyösebb, mintha két szülével élne, de azok folyton veszekednének, boldogtalanságot okoznának neki és elhanyagolnák.
Azok a gyermekek, akiket egyedülálló szülő nevel, általában nyitottabbak a tágabb környezetből érkező ingerekre és sztereotípiákra. A sztereotípia alanya lehet egy példás nagyszülő, nagynéni vagy akár egy családi jó barát. Még egy gondoskodó szomszéd bácsi is, aki megjavítja a biciklit.
A gyermek szinte minden családmodellben képes fejlődni és mentálisan egészséges maradni, amennyiben a számára legfontosabb dolgokat – szeretetet, gondoskodást és védelmet – megkapja.