Egy friss európai tanulmány szerint a sportfogadás oldalak használata fejlesztheti a mentális állóképességet és a döntéshozatali képességeket. A kutatást az Amszterdami Egyetem pszichológiai kara végezte, ahol több mint 2 000 felnőtt fogadási szokásait és stresszreakcióit vizsgálták. A résztvevők közül sokan rendszeres sportfogadók, akik heti legalább háromszor követtek sporteseményeket és tettek kisebb téteket. Az eredmények meglepően pozitívak voltak. Az adatok alapján azok, akik mérsékelt szinten fogadnak, jobban reagálnak váratlan helyzetekre, és gyorsabban tudnak érzelmileg regenerálódni egy veszteség után.
A döntések világa
A kutatás egyik vezetője, dr. Henrik Jansen szerint a sportfogadás kognitív kihívás is. A résztvevőknek nem csupán a szerencsére kellett támaszkodniuk, hanem adatelemzésre, logikai következtetésekre és pszichológiai megérzésekre is. Egy fogadás megkötésekor több tucat tényezőt kell mérlegelni – csapatforma, sérülések, időjárás, statisztikák. Ez a folyamat agyi szinten nagyon hasonló ahhoz, amit egy profi sakkozó vagy tőzsdei kereskedő végez.
Jansen hozzátette, hogy a sportfogadás önmagában nem gyógyír, viszont az ilyen típusú döntéshozatal segíthet a gondolkodási rugalmasság és az érzelmi kontroll fejlesztésében. A kockázatvállalás tudatos gyakorlása, ha felelősségteljesen történik, valójában edzheti az agyat. „A kérdés az, ki tudja megállni, hogy ne váljon megszállottá” – jegyezte meg.
Mentális edzés a nappaliban
A kutatásban résztvevők közül többen arról számoltak be, hogy a sportfogadás izgalma segített nekik koncentrálni. Egy 34 éves holland tanár például azt mondta, hogy a hétvégi futballfogadás olyan számára, mint másnak a sudoku. „Gondolkodom, számolok, figyelek a részletekre. Nem mindig nyerek, de érzem, hogy éles marad az elmém” – mesélte.
A sportpszichológusok szerint az agyi aktivitás mértéke ilyenkor hasonló a stratégiai játékokhoz. Aki elemzi a helyzeteket, kombinál, és mérlegel kockázatokat, az mentálisan aktív marad. Ezt több EEG-felvétel is megerősítette: a középkorú résztvevők körében a döntéshozatal közbeni agyi aktivitás 18 százalékkal nőtt, amikor sportfogadási szituációkat modelleztek.
A veszteségek is tanítanak
Az érzelmi állóképesség nemcsak a győzelemről szól. A kutatásban a veszteségek feldolgozását is vizsgálták. A kontrollcsoporthoz képest a rendszeres fogadók gyorsabban túltették magukat a negatív érzelmeken. Egy vereség utáni stresszreakció átlagosan 23 perc alatt csillapodott, míg azoknál, akik soha nem fogadtak, ez közel egy óráig tartott. Az ok egyszerű lehet: a fogadók hozzászoknak a kockázathoz, így nem bénítja meg őket egy-egy kudarc.
Egy sportpszichológus, Kiss Balázs úgy fogalmazott, hogy a sportfogadás bizonyos szinten érzelmi tréning. „Aki rendszeresen fogad, megtanulja, hogyan kezelje az elvárásait. Nem omlik össze attól, ha valami nem jön be. Ez a fajta mentális rugalmasság a mindennapi életben is hasznos lehet” – mondta.
Felelősség és határvonal
A kutatók ugyanakkor figyelmeztettek: a pozitív hatások csak akkor érvényesülnek, ha a játék felelősségteljes keretek között marad. A mérték a kulcs. Amint a fogadás elveszíti szórakoztató jellegét, és kényszerré válik, a mentális előnyök eltűnnek. A tanulmányban szereplő alanyok, akik napi szinten fogadtak, már nem mutattak javulást az érzelmi állóképességben, sőt, náluk enyhe stressznövekedést mértek.
Európában több ország, köztük Magyarország is egyre inkább ösztönzi a felelősségteljes játékot. Az utóbbi években több kezdeményezés is indult, amelyek célja, hogy a fogadók tudatosabban kezeljék a pénzüket és az idejüket. Az új kutatás talán segíthet abban, hogy a közvélemény árnyaltabban lássa a sportfogadást – nem pusztán veszélyként, hanem potenciális mentális gyakorlásként is.
A sportfogadás tehát lehet káros, de lehet hasznos is. A különbség a hozzáállásban rejlik. Ahogy egy sportoló is tudja, az edzés csak akkor épít, ha nem viszik túlzásba.
Fotó: Depositphotos