|
Málta-szigete nem nagyobb, mint fővárosunk, Budapest, és közvetlenül csak az Air Malta járatával juthatunk a szigetre. Mintegy 400.000 ember lakja, Parlamentje Vallettában van, s mivel a máltai nyelv keveréke az olasznak és arabnak, így mindenkinek kötelező tanulnia angolul, és nemcsak tanulnak, de tudnak is!
A sziget már Kr. e. 5200-ban lakott volt, aztán Kr. e. 3500-tól már templomokat is építettek, ilyen pl. a Máltához tartozó Gozó szigetén található Ggantija, ami a világ legrégebbi építménye. Idősebb, mint a Stonehenge vagy az egyiptomi piramisok.
A viharos évezredek alatt Málta volt föníciai kézben, Karthágó fennhatósága alatt, Kr. e. 200 körül pedig a rómaiak foglalták el. Kr. u. 60-ban Pál apostol hajótörést szenvedett a szigeten, és egyben letette a kereszténység alapjait is. 870-től arabok uralták a szigetet, ekkor kapta mai nevét is. 1127-ben a szicíliai normannok hatására lett Málta újra keresztény, 1530-ban pedig a szigeteket a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozták, akiket kiűzött Rodoszról a terjeszkedő Oszmán Birodalom. 1565-ben a harcos szerzetesrend, akik ma "Szuverén Máltai Lovagrend" néven ismertek, visszaverte az ottomán támadást, amely után a szigetet – különösen Valletta körül – erődítményrendszerré építették. A Johannita lovagok által alapított Valletta az UNESCO világörökség része.
1798-ban Napóleon, 1800-ban a britek foglalták el Máltát és az 1930-as évek közepéig flottatámaszpontként és hajózási csomópontként használták.
Málta bevételeinek nagy részét ma is abból szerzi, hogy szabad-kikötő, valamint hajókat épít és javít, hisz minden, mely leúsztatható a Szuezi-csatornán, Máltán szervizelhető. Lehet itt látni repülőgép anyahajót, luxus óceánjárót, kis ladikokat, yachtokat és őrnaszádokat is.
A II. világháború után a máltaiak bátorságukért megkapták a György-keresztet, amely azóta is az ország zászlaján látható. 1964-ben vált az ország függetlenné és 10 évvel később lett köztársaság.
Három legnagyobb szigete: Málta, Gozo és Comino.
Legmagasabb pontja Dingli, mely nem sokkal magasabb 200 méternél, de ha az idő tiszta, és a szemünk jó, látni a távolban Líbia partjait. 93 km-re van Szicília, így a máltaiak előszeretettel mennek bevásárolni Szicíliába, ill. hosszú hétvégére Tunéziába.
Sok kultúra nyoma keveredik itt, az összkép mégis egységes. Kevés növény, végtelen tenger, sok kő, hatalmas erődítményrendszer. Az ország erőteljesen katolikus, így válás tulajdonképpen nincs. Érdemes húsvétkor ellátogatnunk Máltára, mert olyankor már jó az idő, és a templomokat és szobraikat virágba és kelmékbe öltöztetik. Máltai szokás szerint húsvétkor hét templomba látogat el a család, mielőtt hazamenne elfogyasztani az ünnepi lakomát.
Mivel csapadék nem nagyon esik és a víz nagy érték, hatalmas botanikus kultúrával Málta nem rendelkezik, s ennek eredményeképp karácsonykor sem fenyőfát díszítenek, hanem jászolt állítanak otthon a családok.
Van azonban egy San Anton Botanikus Kert névre hallgató szép kertjük, aminek végében található a köztársasági elnök állandó rezidenciája. Érdekesség, hogy van egy nyári rezidenciája is, amiben azonban ritkán tartózkodik. Onnan lehet tudni, hogy ott van-e, hogy a nemzeti lobogó fel van-e húzva. A kastélyt azért sem preferálja az elnök, mert állítólag szellem-járta, és furcsa dolgok sora történik benne. Ennek okán valószínűleg eladni sem tudnák jó áron, ahogy annak idején Angliában, ahol apácák lakta házban kísértett egy ember, s addig nem hagyta nyugodni a nővéreket, hogy kibontatták a ház falait, és rá is leltek egy befalazott holttestre. Valami hasonló történet kering a máltai nyári rezidencia körül is.
Ha autót bérelünk Máltán, számítsunk rá, hogy bal oldali közlekedés, és jobb kormányos gépkocsik szelik az utakat, mint Angliában.
Mdina neve is arabosan hangzik, az ódon város falai és arisztokratikus hangulata tekintélyt követel ma is, anno Málta és a lovagok fővárosa volt ez a hatalmas városfallal védett település. Régen a gazdag máltaiak lakták, ma sok ház üresen áll öröklési viták miatt. Állítólag loptak el innen Leonardo festményt is, szóval, ezen házfalak igazi értékeket rejthetnek! A városkában nincsen egyetlen élelmiszerbolt sem, aki itt lakik, annak ki kell mennie egy forgalmasabb városba, mint Sliema vagy St. Julian's. Este Mdina utcái kiürülnek, és a házakban hallani a szűk utcácskákon sejtelmesen kopogó cipők és léptek hangját.

A főváros, Valletta kedves kis óvárossal rendelkezik. A hangulatos macskaköves utcákon mindenhol találhatunk ajándékboltokat. A Triq ir-Reppublika-n haladva láthatjuk a város nevezetességeit: a városkaput, a Szent Jakab és Szent Elmo erődöt, valamint a Szent János bástyát. Ne hagyjuk ki a csodálatos Alsó- és Felső-Barracca kerteket se. Gyönyörű panoráma nyílik a Földközi-tengerre és a máltai nagy kikötőre!
A Szent János Társkatedrális, amely Málta egyik legnagyobb reneszánsz katedrálisa, a sziget vallási és kulturális életének központja. Túldíszített barokk berendezéssel és egy eredeti Caravaggio festménnyel büszkélkedhet, a padlózat a nagy lovagok sírhelyéül szolgál, melyben merőben eltér minden más templomtól. A paloták között kitűnik az Auberge de Castille, mely ma a miniszterelnök rezidenciája. Az Operaház ma már csak romjait mutatja nekünk, de hajdan nagyon szép, klasszicista stílusú épületként pompázott. A II. világháborúban lett bombatámadás áldozata.
A fővárossal szemben terül el a "Három város": Vittoriosa, Cospicua és Senglea. Máltára jellemző szűk utcácskák, templomok tarkítják a városkákat, ahol a lovagok nehéz páncélzata miatt rengeteg ún. lusta-lépcsőn kell lépdesni felfelé. A lakók vízzel teli palackokat tesznek ki az ajtajuk és növényeik elé, hogy elriasszák a kóbor macskákat!
Sliema és St. Julian's Málta északi részén fekszenek, népszerű fürdőző helyek, előbbi rengeteg közép-, utóbbi sok luxusszállodával rendelkezik.
Vásárlási lehetőségek, pláza, casinok, éjszakai szórakozóhelyek ezen városokban találhatók.
Sliemából egy Captain Morgan hajókirándulásra mindenképp fizessünk be, mert a hajó bemegy a kis öblökbe, megcsodálhatunk mindent a vízről, amit már megnéztünk a szárazföldön, elmegyünk a nagy máltai filmstúdió mellett, ahol a Gladiator több jelenetét forgatták, s aminek eredményeképp Brad Pitt Máltán is vásárolt villát, kimegyünk a hajót dobáló nyílt tengerre és ha szerencsénk van, még Jeremy Irons is elsuhan mellettünk egy yacht-on.
Végezetül: ruccanjunk át komppal Gozóra, s keressük fel Málta legtöbbet fotózott látványosságát, az Azúr Ablakot, majd a citadellát Victoriában, Gozó központjában.
A legenda szerint Gozó volt Calypso szigete, ahol a nimfa elbűvölte Odüsszeuszt. A legtöbb látnivaló a sziget fővárosában, Victoriában található. A Citadellán túl a város katedrálisa, színháza, valamint a Pjazza Indipendenza, azaz a piac is itt van.
Vegyünk egy szép Gozó-i csipkét, Máltán egy kis incsi-fincsi máltai nugátot, hogy ne térjünk haza üres kézzel az utunkról.
|