|

Észak-Olaszország relatíve közel van, EU ország, így személyigazolvánnyal is nekivághatunk a túrának. Ráadásul itt a farsang, a karneválok ideje, irány tehát Velence, a gondolák és csatornák hazája!

A csodás, de drága Milánó!
A divat – egyik – európai fővárosa, mely egyben megszámlálhatatlan kulturális emlék, templom otthona, valamint Olaszország második legnagyobb városa. A Bergamo-n fapados járattal landolhatunk, de autóval is nekivághatunk az útnak.
Milánót 1,3 millió fő lakja, gazdasági központ, mely operaházáról, és Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” falfestményének is otthont adó, 15. században épült Santa Maria delle Grazie templomáról is méltán híres. A templom 1980 óta része az UNESCO Világörökségének.
Milánó látnivalóinak java az egykori városfal helyén levő körút által határolt részen, a Centro storico-n található, aminek központja a Piazza del Duomo, azaz a Dóm tér.
A Dóm tér Milánó szíve és geometriai középpontja, melyet a gótikus stílusú dóm ural, ami a város legfőbb látványosságainak egyike. A dómot régen szegényes épületek sokasága vette körül. A teret Giuseppe Mengoni építész pályázata alapján az 1860-as és 80-as évek között építették át. A villamosokat a nagy gazdasági világválság ideje alatt térítették el a térről, s kb. azóta olyan, mint ma.
A Piazza della Scala nevét az itt lévő világhírű operaház, a Teatro alla Scala után kapta. Ha az időnk engedi, belülről is csodáljuk meg a Scala épületét, akár egy operára is váltsuk jegyet. A teret Leonardo da Vinci szobra díszíti, amit Pietro Magni olasz szobrász készített, s érdekessége, hogy talpazatának négy sarkában Leonardo legtehetségesebb milánói tanítványainak szobrai állnak.
A Conservatorio Giuseppe Verdi egykor lateráni kolostor volt, amit valószínűleg Solari tervezett a 16. században, kora reneszánsz stílusban. Hajdan Verdi is itt tanult.
A Piazza Cavour Milánó legelegánsabb utcája, a Via Manzoni köti össze a Piazza del Duomóval, ami a belváros közlekedésének egyik ütőere, ugyanakkor a bevásárlónegyed egyik központja is. A leghíresebb divatboltok a Via Montenapoleone mentén várják a költekezni vágyókat.
Megszámlálhatatlan templomot, klasszicista, reneszánsz és barokk palotát is találunk errefelé. A legérdekesebb a barokk stílusú Palazzo Gallarati-Scotti, ami az 1740-ből származó Tiepolo-freskónak ad otthont.
Az 1651-ben épült Palazzo di Brera ma képtárként funkcionál, de itt található a Sforza-család több síremlékét őrző késő gótikus stílusú Santa Maria Incoronata templom is.
Február: Karnevál Velencében!
Velence kb. 600-650 km-re található Budapesttől. Feltehetően a legtöbb magyar ember Észak-Olaszország ezen kis ékszerdobozában valamikor már járt. Az "Úszó várost" két legszebb lagúna-szigetével együtt érdemes felfedezni, azaz, Burano-val és Murano-val együtt. Burano – mint a Máltához tartozó Gozo - csipkeművészetéről világhírű, míg Murano aközépkorban arany árával vetekedő üvegéről vagy más néven kristályáról ismert. Akár itt, mondjuk egy üvegkészítő műhelyben, akár Velencében érdemes vásárolnunk valamilyen Murano-i nippet vagy ékszert.
Velencébe kishajóval vagy vaporettóval juthatunk be, mindkettő egyaránt nagy élmény. A várost gyalogosan fedezhetjük fel igazán.
A leglényegesebb és legpopulárisabb látnivalók a Szent Márk térre és környékére összpontosulnak. A Bazilikát és Dózse Palota látogatható termeit érdemes szemügyre venni, s itt veszhetünk el a karnevál forgatagában is, jelmezben vagy nélküle. A Sóhajok hídján szintén át kell mennünk, mert aranyos kilátás nyílik az alattunk lévő csatornára, de jól húzzuk össze magunkat, mert a híd igen szűkös és pókhálós.
A Rialtó-n vásárolgathatunk, de megtehetjük ugyanezt bármely kis boltban, ami szimpatikusnak látszik. Finom olasz fagyit bárhol kapunk, bár, februárban kicsit hideg lesz, de a pizza Velencében általában rossz, kemény, mint a cipőtalp, és a feltéttel is spórolnak.
Akinek elegendő pénze és ideje van, az gondolába is ülhet.
A karneválra leugorhatunk non-stop buszos túrával, lent alvós hosszú hétvégével, vagy autóval is, ahogy tetszik.
Közel Velencéhez található Padova, más néven Szent Antal városa. Nyugodtan állítható, hogy a város nem egy pörgős hely, már-már unalmasnak tűnő, ugyanakkor a Szent Antal Székesegyház minden bizonnyal a világ egyik legszebb szakrális helye, s mint a kereszténység egyik legfényűzőbb bazilikája van méltán számon tartva. Valóban csodálatos.
A Giotto múzeum festményeit illő megnéznünk, de szintén nem fog eszméletvesztést okozni számunkra. S ha már itt járunk, a Prato della Valle téren, azaz, a Szoborparkban is tehetünk egy kellemes kis sétát, ahol a város híres szülöttei és személyiségei láthatók.
A két város összekapcsolásával élményekkel gazdagon térhetünk haza.
|