A gyönyörű putnai kolostor (Mănăstirea Putna) erődített épületével, bejárati kaputornyán a fejedelemség bölénymotívumos címerével gazdag történeti múlt emlékét őrzi. Építése az uralkodó, Stefan cel Mare által kiválasztott helyen 1466 és 70 között kezdődött. Az alapítási felirat is megmaradt a Kincse...
Olvassátok együtt! Sokszor fordul elő, hogy a Szentírást a felnőttek sem vették még kezükbe életük során. A probléma nem az, hogy gyakorlunk-e valamilyen vallást vagy sem, hanem európai általános műveltségünkhöz hozzátartozik az Ószövetség és Újszövetség ismerete. A könyv gyermekeknek szóló, képes...
Apró, vagy nagyobbacska barnás foltok a bőrön, főleg az arcon, máskor a vállakon és a háton is megjelenhet. Egyes korokban a hófehér, makulátlan bőr volt a divat, ma már szerencsére nem szépséghiba a szeplő vagy májfolt, viszont sokunkat zavar, pláne nyáron, amikor megerősödve bújnak elő!
Senkit ne tévesszen meg, a címben szereplő járművek és városok a Török Riviérán lévő luxushotelek. Antalyától Kemerig megannyi, magyarok számára is megfizethető 4-5* szálloda sorakozik Törökországban, de van néhány, amit csak a sztárok és milliomos üzletemberek engedhetnek meg maguknak, hisz egy é...
A májgyulladás vagy hepatitis a máj gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban vírusfertőzések okoznak. Klinikai tüneteikben sok a hasonlóság, pl. a sárgaság, de a kórokozóik és az okozott betegségek eltérnek egymástól. A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik.
| A zsidó kultúra nyomában |
 |
 |
 |
| Nagyvilág - Érdekességek | |||
| 2012. január 20. péntek, 13:52 | |||
|
Prága 550, Krakkó 440 km-re található Budapesttől. E 3 városban jártunk utána az izraelita kultúra hol gazdag és sokszínű, másutt szegényesebb hagyatékának. 5 órányi autózás után érkezünk meg az 550 km-re fekvő, valóban gyönyörű, felújított, rendezett bel- és óvárossal rendelkező, turisztikájáról messze földön híres Prágában. Jó érzés ide újra és újra ellátogatni, mert építészeti csodák között vásárolgathatunk a luxus üzletekben, kulturálódunk, sörözhetünk, kinek mihez adatik kedve.
 Prága zsidónegyede életem egyik nagy csalódása. Embertömegeket vonzó „lélektelen”, ízléstelen skanzenné vált.
A spanyol zsinagógát, mely szefárd stílusban épült és messze elmarad a mi Dohány utcai zsinagógánk méretei és pompája mögött, bizonyos részben múzeummá alakították, de funkcionális is egyazon időben. Nem így a Klausz Zsinagóga, ami tárlat lett. Közép-Európában sok zsinagógának lett ez a sorsa, mert a hitközségek kihalásával és megszűnésével az épület elvesztette funkcionalitását. Magyarország több vidéki városában könyvtárként, vagy múzeumként funkcionálnak a hajdani zsinagógák.
A prágai zsinagógában enteriőröket állítottak fel a karzaton, múltbéli lakásbelsőt ünnepi és hétköznapi asztallal, bemutatva a zsidóság hajdani életét.
Érdekes módon nem szólnak a férfi látogatóknak, hogy fejfedőt vagy kipát szíveskedjenek húzni, ha belépnek a zsinagógába.
 A régi zsidó temető túlzsúfolt, s hagyományosan fallal körülvett, zsúfoltsága ellenére is külön helyet hagytak az öngyilkosok és hitehagyottak számára. A 15. századtól kezdve a zsidók arra kényszerültek, hogy halottaikat városon belül temessék el, ekkor keletkezett ez a temető.
Itt nyugszik Jehuda Löw ben Becálél rabbi, akinek nevéhez fűződik a Gólem története. Gólem a rabbi által alkotott agyagóriás volt, akit a rabbi a házimunka elvégzésére készített. Egyszer felügyelet nélkül hagyta, s Gólem összetört mindent. A rabbi hazasietve kivette a szájából az őt életre hívó varázsigét tartalmazó papírt, mire az összecsukott és darabjaira tört. Tetemét állítólag a Régi-Új zsinagóga padlásán őrzik.
 Krakkó kedves város, s a lengyel-magyar barátság tükrében ma is örömmel látnak itt bennünket, akik a zsidó emlékek nyomába eredve azonnal fel is keressük a Schindler gyárat. A Spielberg-film, a Schindler listájának bizonyos jeleneteit itt forgatták.
A krakkói lengyel zsidóság központja a náci pusztítás után bűnözők, mára a turisták paradicsoma lett.
Délelőtt a zsidónegyed főtere, a Plac Nowy a bolhapiac és kézművesek helyszíne.
Miután a nácik kiirtották a legnagyobb lengyel zsidó közösséget, a szocialista várospolitika ide költöztette a modern városrészekben nem kívánatos elemeket, így a '90-es évek elejéig rossz volt a közbiztonság. A '90-es években műemlékké nyilvánították a kerületet, és úgy döntöttek, hogy nem újítják fel, hanem megőrzik a 19. századi szegény-város feeling-et.
A zsidók a 15. században költöztek ide, s 300 éven át ezen falak mögé zártan éltek. A 19. századtól a zsidóság jelentős része másfelé költözött, így a későbbi gettó Podgórze negyede lett. Kazimierzben az ortodox és szegény lakosság maradt, a megmaradt műemlékek is erről tanúskodik.
A II. világháború előtt Krakkóban közel 180 zsinagóga működött, ma 2. Zsidók továbbra sem élnek nagy számban Krakkóban.
Az egyik működő zsinagóga a 15. századi Remuh zsinagóga. A különféle korokból származó épület a látogatók számára is megtekinthető, a működő zsinagógát – ahol osztanak kipát belépéskor! - belső kis udvara és a mellette lévő temetője teszi érdekes látnivalóvá.
A másik ma is működő zsinagóga a 19. századi, eklektikus Tempel zsinagóga, ahol csak nagy ünnepekkor tartanak istentiszteletet.
ARégi-zsinagógaKrakkó és egyben Európa egyik legrégebbi szakrális zsidó építménye. Az első itt álló épületet a 14. században építették Prágából menekült izraeliták. Ennek az építménynek a gótikus formái ma is látszanak az azóta több tűzvészen és átépítésen átesett, reneszánsz elemeket is ötvöző zsinagógán.
A II. világháborúban elpusztult épületet a '60-as évekre építették újjá, s azóta a krakkói zsidóság történetét bemutató múzeumként működik.
Kazimierz-ben zárjuk a napunkat egy ortodox étteremben káposztalevessel, sólettel és flódnival.
 Krakkótól nem messze található a hajdani haláltábor, Auschwitz-Birkenau. A helység lengyel neve Oswiecim. Egyénileg ingyenesen látogatható a koncentrációs tábor „emlékhely”. A történelemórától eltekintve csak annyit említünk meg, hogy e borzalmak színhelyén „impozáns” a felújított magyar barakk Auschwitz I-ben, de a többi épület is helyet ad a levágott hajak bűzének, szemüvegeknek, mankóknak és sok másnak. A kórház, a krematórium, és a látottak igazi sokkhatást gyakorolnak ránk. Amikor átmegyünk a néhány km-re lévő II-es táborhoz, Birkenauba, ahová befutnak a Spielberg filmben a marhavagonok, oly zölden és dúsan pompázik a fű, hogy az már arcpirító.
Ha Auschwitz-ba nem is, de valamelyik koncentrációs táborba mindenképpen érdemes ellátogatnunk életünk során, meglátva saját szemünkkel, intő jelként a történelmet.
 E szomorú látogatás után nézzünk körül Budapesten. Sokan nem tudják, de ma az egyik legnagyobb zsidó kolónia Európában Budapesten él, köztük neológok, ortodoxok és progresszívek. Eltekintve a történelem viharaitól és a 3 zsidótörvénytől, a magyar lakosság mindig jól kijött az izraelitákkal, akik nemcsak zsidók, de egyben magyarok is voltak.
A fővárosban szerteszét vannak zsinagógák, Újpesttől Óbudáig (Frankel Leó út, Bethlen tér, Nagyfuvaros utca, Óbuda), ahogy a Csörsz utcában külön engedéllyel igazi ortodox temető is megtekinthető!
A volt gettó területén induljunk a Dohány utcai nagy zsinagógától. A neológ zsinagóga Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb zsinagógája, 3000 férőhelyes, kb. 50-50%-ban nők és férfiak számára. Ludwig Förster német építész készítette a terveket mór stílusban, s 1859-ben avatták fel.
A Hősök zsinagógája ma is elválaszthatatlan része az épületegyüttesnek, mely az I. világháborúban elesett 10.000 magyar zsidó katonának állít emléket és 120 férőhelyes.
Az épületben kap helyet a nagyon szép gyűjteményt magának tudó Zsidó Múzeum, valamint a zsinagóga mögött a Raoul Wallenberg Emlékkert.
Közel található a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, mely szintén mór stílusban épült.
 A Wesselényi utca 7. szám alatt található a Talmud-Tóra, ahol minden reggel és este van istentisztelet. Néhány házzal feljebb betérhetünk a Raj Tamás-féle könyv- és kegytárgyboltba, ahol a könyvektől kezdve, az ékszereken és gyertyatartókon át CD-ket, kipákat, de még remek Holt-tengeri kozmetikumokat is vehetünk.
Az ortodoxia központja és gyönyörű szecessziós nagy zsinagógája a Kazinczy utcában található, aminek sok érdekessége közül az egyik az, hogy az épületegyüttes mikvével, azaz, rituális fürdővel is rendelkezik. A Chabad Lubavits chaszid kis közössége a Vasvári Pál utcában működik, ahol a Shabbat-i istentisztelet után elkölthetünk egy remek vacsorát is a hittársak társaságában. A Chabad Jeshivát, azaz ortodox zsidó egyetemet is üzemeltet, ahová a világ különböző tájairól – Kanadából, az Egyesült Államokból, Franciaországból, Izraelből – érkeznek rabbi növendékek.
A Bérkocsis utcában találjuk a neológ Országos Rabbiképző Egyetemet, vagy az ivritül tanulni vágyók a Szochnutban lelhetnek kiscsoportos nyelvtanfolyamokra.
A volt zsidó gettó területén, a Dob utcában ma is üzemel kosher Rothschild élelmiszerbolt, és a Hannah Ortodox Zsidó Éttermet is érdemes felkeresnünk. Finom kosher édességeket a Wesselényi utca 13. szám alatti Noé Cukrászdában ehetünk.
A Holokauszt Emlékközpontnak a 9. kerületi Páva utca ad otthont, melyben állandó-, Jogfosztástól a népirtásig címet viselő, időszaki- és vándor kiállításokat is láthatunk, mintegy 1500 m2-en.
A legtöbb épület helyet ad a minden évben megrendezésre kerülő egy hetes Zsidó Nyári Fesztivál különböző programjainak, melyen magyar és külföldi elismert előadóművészek, kántorok, társulatok és alkotók lépnek fel.
|
|||
| Módosítás dátuma: 2012. március 01. csütörtök, 20:11 |
Mamanetet kezdőlapnak!
A hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése
© APTLAB Netstudio ec.