Bejelentkezés

A regisztráció nem jár számodra semmiféle anyagi kötelezettséggel, azonban ezzel elfogadod magadra nézve a Mamanet házirendjét.

Érezd jól magad!
... és ne feledd! "Ne bánts meg másokat!"
A születés misztériuma a tradicionális Iszlám világban PDF Nyomtatás E-mail
(0 Szavazatok)
Nagyvilág - Érdekességek
2005. január 27. csütörtök, 07:58

A gyermek világra jövetele nagy örömöt jelentett a család számára; az eljövendõ eseményre való várakozás boldog idõszakában a feleség és férj egész sor kötelezettségnek kellett, hogy eleget tegyen a születendõ gyermek érdekében. A fogantatástól számított négy hónap és tíz nap elteltével - az volt az elterjedt nézet, hogy a gyermek ekkorra fejlõdik ki, és teste ekkor egyesül a lelkével - a férjnek le kellett mondania az anyával való testi érintkezésrõl, különben szigorúan büntetendõ bûnt, gyermek-gyilkosságot követne el.

 A szülés
Amikor közeledett a szülés ideje, a fiatalasszony visszavonult egy erre a célra berendezett szobába, a család nõtagjainak, legközelebbi barátnõinek és szomszédnõinek társaságában; számuk néha elérte a tízet, tizenötöt. Míg õ az elõírásoknak megfelelõen megtette a száz lépést, a bábaasszonyért szalasztottak, aki általában gazdagon felékszerezett, kiöltözött, tisztesebb korú asszonyság volt. A bába szamárháton ülve szünet nélkül járta a város utcáit; éjjel egy szolga ment elõtte lámpással a kezében, és minden este az õrségen megmondták neki az áthaladáshoz szükséges jelszót, hogy az utcák és bazárok kapuit kinyittathassa magának. Mihelyt megérkezett a bába, megvizsgálta a jövendõ anyát, és az asszonyok segítségével elõkészített mindent, amire ilyenkor szükség volt; ezután vidám bátorító szavak kíséretében felültette betegét az elõírásoknak megfelelõ szülõszékre. Ekkor négy asszony körülvette: az egyik a fiatalasszony jobb vállát, a másik a bal vállát tartotta, a harmadik és negyedik pedig kezét hátának támasztva tartotta õt; ezalatt a nagyanya egy marék sót szorongatva fel-alá sétált a szobában, hogy a gonosz szellemet elûzze.

A születés
Amint elõtûnt a gyermek, a bába megfogta, és elvágta a köldökzsinórt. Nem mondta meg azonnal a szoba sarkában összegyûlt asszonyoknak az újszülött nemét, noha ezek oldalát majd kifúrta a kíváncsiság, ugyanis, ha az újszülött fiú - s a fiút mindig sokkal nagyobb örömmel fogadták, mint a lányt -, a dolog irigykedõ pillantásokat válthatott volna ki, ezt pedig célszerûnek tartották elkerülni. Ezután az újszülöttet négyszer egymás után lemosták, utoljára virágokkal felfõzött vízben. Ezt a tisztálkodást mindenki elvégezte, aki a gyermekhez nyúlt.

A gyermek megóvása a rontástól
A bábaasszony jókora tüzet rakott a bölcsõ közelében, és három napon, három éjen át senki nem mehetett át a kettõ között. Ezt a tüzet igen gondosan kellett ápolni, hogy a gonosz szellemet és démonokból álló hadát távol tartsa. A szülés után egyébként is számos szertartást végeztek, elsõsorban azért, hogy a gyermeket megóvják a dzsinnektõl, akik egyre csak az alkalmas pillanatot lesték, amikor Allah teremtményét elpusztíthatnák. Ezután egy szentelt itallal átitatott vászondarabkát tömtek az újszülött szájába, majd cukrot, kenyeret és aranyat készítettek mellé: cukrot, hogy édes és jó legyen; kenyeret, hogy sokáig éljen, és aranyat, hogy rámosolyogjon a szerencse.

A gyermekágyas asszony
A gyermekágyas asszony negyven napig tisztátalannak számított. Nem léphette át a ház küszöbét, nem nézhette a hegyeket, nehogy - tisztátalan lévén - kiszárítsa az éltetõ forrásokat. Huszonegy napon át tilos volt a haját megnedvesítenie vagy bármit megérintenie, hiszen ez azzal a veszéllyel járt volna, hogy tisztátalanná teszi, amikor hozzányúl. Nem mehetett tûz közelébe, nem érinthetett meg fából vagy agyagból készült tárgyakat.

Szoptatás másként
Hogy az anya és a gyermek közötti érintkezést elkerüljék, szokás volt a csecsemõt szoptatós dajkára bízni. Az anya csak sokkal késõbb, a tisztulási szertartások elvégzése után adhatta mellét gyermekének; a tisztátalanság negyvennapos idõtartama alatt ki kellett öntenie a tejét. Ha nem akadt sem szoptatós dajka, sem rokon vagy szomszédasszony, aki helyettesíthette volna, akkor egyszerûen vaj és tiszta méz keverékével etették a csecsemõt. Ami az anyát illeti, neki búzalisztbõl, birkahájból és szõlõízbõl készült levessel kellett beérnie.
 

Forrás: Harmonet

 

Hozzászólások (0)


A hozzászólások megjelenítése/elrejtése

Szólj hozzá Te is!

kisebb | nagyobb
security image
Írd be a képen látható karaktereket

busy
Módosítás dátuma: 2012. február 07. kedd, 15:05