|
A „tizennegyedik” egy szakma. A léhûtés, a szoknyapecérség és az ingyenélés begyakorolt formája, a babona-üzletág egykor Párizsban dívó, mára elhalt oldalhajtása.
Csak jó sváda kellet hozzá, a 13-as számtól való halálos rettegés – s a jó vacsora nem maradt el.
A halálos „13”
A triszkaidekafóbia (a ’13-as számtól való félelem’ görögül) ókori eredetû babona. A hozzáfûzött magyarázatok a számmisztika tudományához kapcsolódnak. Mint a fóbia utótag mutatja, legtöbbször negatív jelentést társítottak hozzá, ám egyáltalán nem ritka a jóra-magyarázás sem. Az egyik elgondolás szerint a 12 mindenképp a tökéletességet jelenti (12 hónap van, Jézusnak 12 apostola, Izraelnek 12 törzse, stb.), és ami ezen túl van, az csak a gonoszságot hordozhatja magában. Ha valami a teljességet, a harmóniát megbontja, az a mindennapi képzeletben csak a halál lehet.
A péntektõl való irtózás egy másik forrása lehet az, hogy a 19. századig a péntek volt Európában a hóhér napja, rendszerint ekkor hajtották végre a nyilvános kivégzéseket is.
…és a tizennegyedik
Ezt elkerülendõ az utcaszámozásnál vagy az emeletek számozásánál elõfordul, hogy e számot mellõzik, a vacsoráknál pedig meghívják a „tizennegyediket” is. (A krónikák szerint Napóleon kínosan ügyelt arra, hogy ne legyen tizenhárom-személyes asztaltársaság tagja, mivel a babona szerint az utolsónak érkezõ vagy az elsõnek távozó személy az adott tizenháromból egy éven belül meghal.) Párizsban ezért hozták létre a quatroziéme intézményét, amelynek révén végszükség esetén bárki rendelhet egy hivatásos tizennegyedik vendéget. Az új asztaltárs ilyenkor egy fess fiatalember, aki jómodorú, ügyes társalgó, több nyelven beszél, s így megtörve az okkult légkört, pompásan elszórakoztatja szomszédait.
A szerencsés „13”
Cheiro, a század elején élt neves jós szerint a 13 a közhittel ellentétben nem szerencsétlen. Az õsi iratok némelyikében az áll – hangsúlyozza -, hogy aki megérti a 13-as számot, az erõt és uralmat nyer. A földindulás és pusztulás száma ez, a "Hatalomé", mely csak akkor hoz bajt, ha rosszul használják. Ez a szám az ismeretlenre, a váratlanra is figyelmeztet.
A 13-astól való félelem ráadásul földrajzilag korlátozott, mondja mágusunk, és felsorol egy rövid „nyertes” listát: az indiai pantheonban 13 Buddha van; az indiai és kínai pagodákon látható misztikus lemezek száma 13. Az Atsusa templom szentélyében, Japánban egy szent kard látható, amelynek markolatát 13 tárgy alkotja; a mexikóiak kígyóisteneinek a száma, bármilyen hihetetlen, de tizenhárom…
A Péntek 13 c. thriller 1980-ban kezdte meg pályafutását, s azóta tíz újabb részt „élt” meg. Elmebeteg tini-gyilkosa, Jason Voorhees véglegesen nem elpusztítható. Vagy mégis?
A halálos „Péntek”
Mi van, ha a halálos szám találkozik a péntekkel? A néphagyományban a péntek hosszú idõn át dologtiltó nap volt. A hagyomány szerint Jézust pénteken feszítették keresztre. Sõt, állítólag ez volt a paradicsomi bûnbeesés napja is. Így aztán a pénteki nap nem alkalmas arra, hogy házasságot kössünk, új házba költözzünk, új állást vállaljunk vagy nagy útra induljunk. A hét e napján nem lehetett kenyeret sütni, mert úgy tartották, ha megtennék, sírna a kemence, a kenyér pedig kõvé változna. Nem lehetett szõni, fonni, nyiratkozni, de még udvarolni sem, mert ez a nap mindent megfordított: aki pénteken eszik, az vasárnap sírni fog…
Sejthetõ, hogy itt csap át végleg horrorba a balszerencsétõl rettegõ és azt egyúttal szenvedélyesen szeretõ elképzelés. Ez a nap símaszkot ölt magára, és a Kristály-tónál táborozó tiniket halomra gyilkolja. Tényleg, és mi történik olyankor, amikor péntek 13-án még holdtölte is van?
Egy angol lap összegyûjtötte a péntek tizenharmadikával kapcsolatos eseményeket, félelmeket. A felmérés szerint a britek negyvenegy százaléka idegenkedik ettõl a naptól, négy százalékuk pedig retteg tõle.
Forrás: NLC@fé
|