The Code – egy prémium Holt-tengeri kozmetikum a Jordán oldalról!
Jordánia nem kevésbé nagyhatalom a Holt-tengeri kozmetikumok gyártásában és forgalmazásában, mint a tó másik felét birtokló Izrael.
Jordánia nem kevésbé nagyhatalom a Holt-tengeri kozmetikumok gyártásában és forgalmazásában, mint a tó másik felét birtokló Izrael.
Nem kell lemondani a túrós tésztáról és a túrórudiról, ahogy a Danette csokipudingjára hasonlító nyalánkságról és a csokifagyiról sem. Kiváltjuk a komponenseket!
Mindig minőségi és kedvelt könyvekkel, szakirodalmakkal várja a babákat váró és közelmúltban kismamává vált édesanyákat az Alexandra! Hogy segítsen, ha elakadnál a kicsi ellátása során, A-tól Z-ig!
Ajándékot adni és kapni jó, de csak akkor, ha gondosan választjuk ki, s valóban örömöt tudunk szerezni a megvásárolt portékával. A férfiak előszeretettel állítják, hogy „rosszak” az ajándékvásárlásban, „nem romantikus alkatok”, holott az egész ajándékozási procedúra mögött az húzódik meg, hogy oda...
Észak-Olaszország relatíve közel van, EU ország, így személyigazolvánnyal is nekivághatunk a túrának. Ráadásul itt a farsang, a karneválok ideje, irány tehát Velence, a gondolák és csatornák hazája!
| Kis szaloncukor-történelem |
|
|
|
| Ünnepek - Karácsony | |
| 2004. december 22. szerda, 15:30 | |
|
XIV. századi francia édesség a kizárólag nálunk népszerû szaloncukor õse. Sok kis mûhelyben még a második világháború után is kézzel rojtozták a csomagolópapírt, csavarták a sztaniolt.Akár hungarikum is lehetne a szaloncukor, amelynek készítésével a XIX. század elsõ harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok.
XIV. századi francia édesség a kizárólag nálunk népszerû szaloncukor õse. Sok kis mûhelyben még a második világháború után is kézzel rojtozták a csomagolópapírt, csavarták a sztaniolt.Akár hungarikum is lehetne a szaloncukor, amelynek készítésével a XIX. század elsõ harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok.
A fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet azóta is kizárólag a magyarok készítik. Ha a világban bárhol szaloncukorral találkozunk, az feltehetõen Magyarországon készült, s ha mégsem, akkor elõfordulása csak az ott élõ magyaroknak köszönhetõ. Pedig a fondantcukor - túltelített oldatból kikristályosított cukormassza -, amely minden szaloncukor õse és alapja, Franciaországból származik. Elsõ említése a XIV. századból maradt ránk. Innen vitte a XVII. században Berlinbe egy oda települt francia cukrász az akkor már népszerû csemegét. Más források szerint a törökökkel Magyarországra érkezett édességkészítõk kínálatában már ott volt a gyümölcsökkel ízesített fondant-szerû cukorka, de legfõképpen a sörbet, a fondanthoz hasonló, higított cukormassza, esetleg gyümölcsökkel dúsítva, hidegen szervírozva: amit ma vizes fagylaltként ismerünk. Mégis, ha a fondant magyarországi elterjedését kutatjuk, arra találunk adatokat, hogy német bevándorló cukormûvesek hozták magukkal a fondantkészítés tudományát. A XIX. század elsõ felében már ismerték és készítették a fondant alapú cukorkákat, például a Wikus-féle üzemben - tudtuk meg Borsódy Mihály szakértõtõl. Hogy mikor lett a fondantból szaloncukor? Nos, erre nincs pontos adat. Az azonban tudható, hogy a fát díszítõ szaloncukor valamikor a XIX. században jelent meg az üzletekben.s A század második felében már keresett karácsonyi idényterméke volt a hazai cukrásziparnak. Akkoriban természetesen kisüzemi körülmények között, kézi munkával, szabad tûzön, lábasokban fõzték a fondant-t. Hûtötték, majd újból felmelegítették, ízesítették, formába öntötték, csomagolták. Az elsõ fondant-t készítõ gépeket a híres Stühmer csokoládégyár és a Gerbeaud cukrászda használta a XIX. század végén. Aztán fokozatosan gépesítették a szaloncukor készítésének valamennyi mûveletét (gépi táblázás, öntés, csomagolás). A leghosszabb ideig a csomagolásban õrizték meg a kézi munkát. Sok kis mûhelyben még a második világháború után is kézzel rojtozták a csomagolópapírt, csavarták a sztaniolt a dekoratív édességre. Mostanság különbözõ édességgyártók karácsony közeledtével ontják a szaloncukrok özönét.
|