A gyönyörű putnai kolostor (Mănăstirea Putna) erődített épületével, bejárati kaputornyán a fejedelemség bölénymotívumos címerével gazdag történeti múlt emlékét őrzi. Építése az uralkodó, Stefan cel Mare által kiválasztott helyen 1466 és 70 között kezdődött. Az alapítási felirat is megmaradt a Kincse...
Olvassátok együtt! Sokszor fordul elő, hogy a Szentírást a felnőttek sem vették még kezükbe életük során. A probléma nem az, hogy gyakorlunk-e valamilyen vallást vagy sem, hanem európai általános műveltségünkhöz hozzátartozik az Ószövetség és Újszövetség ismerete. A könyv gyermekeknek szóló, képes...
Apró, vagy nagyobbacska barnás foltok a bőrön, főleg az arcon, máskor a vállakon és a háton is megjelenhet. Egyes korokban a hófehér, makulátlan bőr volt a divat, ma már szerencsére nem szépséghiba a szeplő vagy májfolt, viszont sokunkat zavar, pláne nyáron, amikor megerősödve bújnak elő!
Senkit ne tévesszen meg, a címben szereplő járművek és városok a Török Riviérán lévő luxushotelek. Antalyától Kemerig megannyi, magyarok számára is megfizethető 4-5* szálloda sorakozik Törökországban, de van néhány, amit csak a sztárok és milliomos üzletemberek engedhetnek meg maguknak, hisz egy é...
A májgyulladás vagy hepatitis a máj gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban vírusfertőzések okoznak. Klinikai tüneteikben sok a hasonlóság, pl. a sárgaság, de a kórokozóik és az okozott betegségek eltérnek egymástól. A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik.
| Nosztalgia: kislány korunk emlékkönyvei! |
 |
 |
 |
| Ünnepek - Egyéb | |||
| 2012. január 21. szombat, 14:05 | |||
|
Melyikünk ne emlékezne azon sorokra, amiket általános iskolás korunkba írtak barátnőink, rokonaink, tanáraink, első szerelmeink az emlékkönyvünkbe? Sokunknak még több is volt belőle. Idézzük fel ezeket a bohókás és sokszor csöpögő kis gondolatokat, melybe oly sokszor nagyon bele kellett halni - visszarepülve néhány évtizedet az időben! A gondolatok, mint anno, név nélküliek!  „Várom, hogy velem legyen, bár tudom, ez lehetetlen.
Oly ritkán látom, hogy már alig várom.
Szeretni mást nem tudok, mostanában csak rá gondolok.”
„Lennék sóhaj, mely felszakad az ajkadról,
Lennék lágy dallam, mely simogat és átkarol.
Lobbanó tűz lennék, ha dühöng kint a déli szél,
Lennék fű illata ágyadban, ha itt az éj.”
„Nem az szeret igazán, ki veled táncol, s örül.
Hanem az, ki szenvedésed útján egy könnycseppet letöröl.”
„Van egy titkom, mely fáj, s éget. Pedig csak két szó: szeretlek téged.”
„A szenvedés Isten költészete
azokra méri, akiket szeret.
Csak az lehet boldog,
Csak az lehet gyengéd,
Ki elsírta minden könnyét.”
„Figyelj, drága kicsi lélek, elmondom, hogy mi az élet.
Semmiből megszületni, sírva világra jönni. Anya kézbe kapaszkodva járni, tudás tarsaját fújni.
Szeretni halálosan, feledni gyorsan.
Kampósbotba kapaszkodva járni, majd egy fagyos téli estén csendesen meghalni.
Ne sírj, drága kicsi lélek, de hidd el nekem, ez az élet.”
„A kép hallgat, az emlék mesél.
Emlék nélkül a kép semmit sem ér.
Ha a kép gyűrött lesz és kopott,
Akkor se feledd, hogy voltam, s talán vagyok!”
„Mosoly legyen arcodon, ha vérzik is szíved,
ne lásson át a fátyolon a kíváncsi tömeg.
Ne tudja meg soha senki, ne tudják meg az emberek,
Hogy a szívnek megszakadni mosolyogva is lehet.”
„Két szemed, mint a napnak sugára,
halk szód, mint a szellő susogása.
A mosolyod, mint telihold mosolya,
Mikor néha felcsillan egy-egy éjszaka.
Tudom, hogy szeretsz, te tudod, hogy szeretlek.
És amíg élek, én el nem engedlek.”
„Emlékszem arra, hogy nyár volt s meleg,
emlékszem arra, hogy szerettelek.
Álltunk a parton és én úgy néztelek,
Körülöttünk rétek, virágok, s hegyek.
Sétáltunk együtt így estefelé,
Sötétség borult a testünk fölé.
Nem értettem, hogy mit kérdeztél,
A kezemet fogtad, s nem nevettél.
Eljött az idő és el kellett mennem,
Elbúcsúztam tőled: Isten veled!
Mellettünk sárga kis lámpa ég,
Azt ígérted, hogy visszajössz még.”
„Oly szomorú mindig csak egyedül lenni,
valakit mindenhol hiába keresni.
Valakire várni, aki nem jön többé,
Gyászolni a múltat, temetni az álmot,
Könnyekkel öntözni az elhervadt virágot.
Megfakult levélhez reményeket fűzni,
S elveszett hittel a jövőben bízni.”
„Tudom, szeretted őt nagyon, de ő téged nem szeretett.
Tudom, akartad őt nagyon, de ő rajtad csak nevetett.
Aztán a csillagok egy szeszélyes hajnalon felcserélték a szerepet.
És most ő szeret nagyon, de te őt már nem szereted.”
„Szeretnék könnycsepp lenni,
szemedben megszületni,
végigfolyni arcodon,
s meghalni az ajkadon.”
„Szép szemed hiába könnyes,
sírni lehet, de nem érdemes.
Valakit megszeretni egy perc is elég,
De elfeledni egy élet is kevés.”
„A Boldogság titka:
nem azt tenni, amit szeretünk,
hanem azt szeretni, amit
teszünk.”
„Kedves Kedvetlen! Ismeretlen Ismerős!
Kelt levelem élesztő nélkül, hogy vagy drágám nálam-nélkül?
Én itt vagyok, te ott vagy, én jól vagyok, te hogy vagy?
Nevem a bélyeg alatt, a bélyeg a postán maradt.
Szívem január, lelkem február, hogy ki írta, azon spekulálj!
Nevem a régi, foglalkozásom a mostani, szomszédom mellett lakom, utcára nyílik az ablakom.
Szeretlek téged, mint virslit a kutya, ha mással látlak, megüt a guta.
Szeretlek téged, mint marha a silót, lefogytam érted 5-6 kilót.
A nevem az titkos, hogy ismerlek az biztos.
Csókollak százszor, de nem most, majd máskor.
Csókollak össze-vissza, ha nem tetszik, küldd vissza!”
„Ne kívánj magadnak hírt és gazdagságot,
hisz nem ad az senkinek igaz boldogságot.
Nézd meg a fecskét és megérted e dolgot,
Csak egy kis fészke van, mégis milyen boldog.”
„Egy komfortos szív kiadó
Elköltözött a régi lakó.
Egy újat keres, hűt, igazit, csendeset,
Ki szereti a szépet, rendet.
Cím: Lélek utca hat.
Közvetlen a szív alatt
Kopogtatni nem szabad,
Mert a kis szív megszakad.”
„Oly furcsák vagyunk mi emberek, a lelkünk sír, az ajkunk nevet. Egymásról azt hisszük, boldog talán, irigykedünk is egy-egy vidám szaván. Azt hisszük, hogy a másik szeme ragyog, gondolatai tiszták, szabadok. S nem vesszük, dehogy vesszük észre, könnyek égnek csillogó szemében.
Különösek vagyunk mi emberek, a lelkünk sír, az ajkunk nevet.
Hazugság az egész életünk, hisz ha sírni kéne, mi akkor is nevetünk.”
„Ha valaki szeret, én szeretlek téged,
ha valaki szenved, én szenvedek érted.”
„Kisszobámba üldögélek, fényképedet nézem.
Miért nem lettél az enyém, hisz annyira szerettelek én.
Lám, mit tett a kép, ami csak egy szép emlék.
Könnybe borul a szemem, mikor eszembe jut a kedvesem.”
„Amíg fiatal vagy, minden szépnek látszik, hulló könnyed is szivárvánnyá válik.
De amint az évek tovaszállnak, úgy gyűlnek a szívedben a gondok és a vágyak.
Mert ahogy te szeretsz, úgy szeretnek mások, így lesz ellenséged, így lesz jó barátod.
S ha majd egyszer minden álmod valósággá válik, ne feledd el soha, légy jó mindhalálig.”
„A legnemesebb kő a gyémánt,
mely karcol, de nem tűr karcolást.
A legnemesebb szív, mely harcol,
De nem sebez meg senki mást.”
„Amióta belenéztem két szép szemedbe,
Éjjel-nappal csak Te vagy az eszemben.
Szemed ragyogását nem tudom feledni,
Mert megtanítottál igazán szeretni.”
|
Mamanetet kezdőlapnak!
A hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése
© APTLAB Netstudio ec.