Anyáink idejében a mellgyulladás többnyire a szoptatás végét jelentette. Ma már ismerjük a megelõzés és a gyógyítás módjait.

A szülésre felkészítõ csoportban mindig megkérdezem a párokat: mit tudnak saját csecsemõkorukról. Szinte minden alkalommal elhangzik egy történet arról, hogy mellgyulladás miatt szakadt meg a szoptatás. Sokan hozzáteszik: pedig anya rendesen fejt, minden etetés után. Szerencsére megnyugtathatom a kismamákat: a mellgyulladás ma már a legritkább esetben vezet a szoptatás befejezéséhez, a megelõzés lényege pedig nem az, hogy rabszolgamód minden szoptatás után „üresre” fejjék a mellüket.

Nem mind gyulladás, ami…
…fáj és feszül. A szülés utáni második-harmadik napon, amikor „megjön a tej”, nagyon sok nõ érzi úgy, hogy az már nem normális, ami vele történik, hiszen a mellei helyén két nehéz görögdinnye trónol. Lássuk, mi történik ilyenkor!
A hormonális változások hatására megindul az érett tej termelése, ez a tejbelövellés. Amikor a babát mellre teszik, lelkesen kortyolgat, miközben a másik mellbõl is csöpög (néha folyik, spriccel) az anyatej. A mellben ilyenkor jelentõsen nõ a vér- és nyirokkeringés, a szövetek közé folyadék áramlik, vagyis bizonyos fokú ödéma is jelentkezik. Ez még nem gyulladás, nem is kóros jelenség. Lehet, hogy a mell túlságosan is megtelik, olyannyira, hogy a belsõ nyomás miatt nem tud kijutni a tej. Ezt nem hagyhatjuk annyiban, hiszen ilyenkor tejcsatorna-elzáródás alakulhat ki, ez pedig valóban könnyen gyulladáshoz vezethet. A gyógyír és egyben a megelõzés a mell hatékony kiürítése. Ehhez nem kell más, csak néhány praktikus fogás és egy lelkes, ügyes, éhes csecsemõ.

Ami beválik – és ami nem
Így segíthetjük a tej kiürülését:
- meleg borogatás közvetlenül szoptatás elõtt
- finom, körkörös masszázs
- egy kevés fejés, így a mell fellazul annyira, hogy a baba rá tudjon kapni
- nagyon gyakori szoptatás
- különbözõ szoptatási testhelyzetek alkalmazása
Ami nem segít, sõt többnyire árt:
- gyömöszölés, „citromfacsarás” („masszírozás” címszóval)
- tartós hideg borogatás
- fejés szoptatás nélkül
- a szoptatás korlátozása
- bimbóvédõ
- tejapasztó gyógyszerek
- a folyadékfogyasztás korlátozása
- várakozás, hátha elmúlik magától

Fájdalmas csomó
Nem csak a kezdeti túlságos telítõdés gátolhatja a tej kiürülését. A szoptatás késõbbi idõszakában is elõfordulhat, hogy pang a tej, például attól, hogy a kicsi nem szopik elég ügyesen, nem kapja be jól a mellet, talán mert cumit, cumisüveget kapott, talán mert eldugult az orra. Az is lehetséges, hogy a baba, aki eddig éjjel is szopott, egyszer csak átalussza az éjszakát. Lehet, hogy érzékeny vagy sebes a mellbimbó, az anya tart a fájdalomtól, ezért ritkábban vagy csak rövid idõre kínálja oda a mellét – így nincs ideje a babának kiüríteni. Nem ritka, hogy a melltartó, a szûk ruha vagy a hátizsák pántja szorít el egy területet. Néha elõfordul, hogy besûrûsödött vagy kikristályosodott tej (tejkõ) zárja el a kivezetõ nyílást, érzékeny csomót okozva. Bármi is az ok, meg kell szüntetni, hogy megelõzzük a komolyabb bajt. A legfontosabb, hogy a babát megtanítsuk hatékonyan szopni, és olyan gyakran kínáljuk a fájdalmas mellbõl, amilyen gyakran csak lehet. Keressük meg azt a testhelyzetet, amelyben a kicsi álla éppen a csomót masszírozza (lehet, hogy a hónaljtartás vagy a fekve szoptatás a megfelelõ), és határozott, de fájdalmat nem okozó mozdulatokkal simítgassuk a csomó fölötti területet a baba szája felé, így is segítjük a tej ürülését.
A bent rekedt anyatej keresi magának az utat, és – ha nem lépünk közbe – egy idõ múlva a szövetek közé szivárog. Ezt az állapotot az immunrendszer már nem kezeli elnézõen: védekezõanyagokat bocsát ki, kórokozók nélküli, vagyis „steril” gyulladás jön létre. A gyulladást mindig három tünet kíséri: helyi vérbõség (vagyis bõrpír), meleg és fájdalom. Elõfordulhat, hogy ilyenkor fölmegy az anya láza, betegnek érzi magát. A teendõk továbbra sem változnak, a mell minél alaposabb kiürítésére kell törekedni. Ha nagyon rossz a közérzete, bevehet egy láz- és fájdalomcsillapítót. Mindenképpen kérjen segítséget a ház körüli munkához és a baba ellátásához, pihenjen – a kicsivel egy ágyban –, amennyit lehet. Ha huszonnégy órán belül nem javul, orvoshoz kell fordulni.

Ez már nem tréfa!
Ha a láz és a rossz közérzet tartós, a fájdalmas, piros csomó sem lazul fel egy nap alatt, valószínû, hogy kórokozó (baktérium, ritkább esetben gomba) okozza a gyulladást. Az orvos antibiotikumot fog felírni, amelyet akkor is szedni kell hét-tíz napig, ha a tünetek gyorsan megszûnnek. A gyógyszer azonban nem csodaszer, a gyakori és hatékony szoptatás nem maradhat el ebben az esetben sem. Ha a gyulladást nem, vagy nem megfelelõen kezelik, átmeneti javulás után vissza-visszatérhet, és megnehezíti az anya és a kisbaba életét. Ritkán, de elõfordul, hogy a gyulladás tályoggá fajul. Ha az orvos erre gyanakszik, ultrahangvizsgálatot rendel el. A gennyes üreget föl kell nyitni és kitisztítani. Ez sebész dolga, aki helyi érzéstelenítés mellett néhány perc alatt elvégzi a beavatkozást. A szoptatást nem kell (sõt: nem is célszerû) szüneteltetni, csak akkor, ha a seb a mellbimbó közvetlen közelében található.

Hogy jön létre a fertõzés?
A kórokozók három úton kerülhetnek a mell szöveteibe: vagy a mellbimbón keletkezett sérülésen, seben keresztül, vagy a tejjáratokon át, vagy a vérkeringés útján, más beteg szervekbõl (többek között mandulagyulladás vagy gyulladt foggyökér is lehet a baj forrása). A legkomolyabb problémát a kórházban „beszerezhetõ” rezisztens (vagyis antibiotikumoknak ellenálló) kórokozók jelentik.
– A mellbimbó sérülését általában az okozza, hogy a baba nem megfelelõ módon szopik, csak a bimbót tartja a szájában, és azt préseli a kemény szájpadláshoz. Soha ne engedjük így szopni, ettõl pár perc alatt kisebesedhet a mell! Várjuk meg, míg akkorára nyitja a száját, mintha ásítana, akkor adjuk oda a mellet, vegye a szájába, amilyen mélyen csak lehet. Elõfordulhat, hogy a baba szájának anatómiai eltérése tartja fenn a problémát (rövid nyelv, apró állcsont, rövid nyelvfék, magas szájpadlás). Ilyen esetekben mindig a körülményeknek megfelelõ, testre szabott megoldást kell találni – általában különleges testhelyzetet. A sebet helyi gomba vagy baktérium okozta fertõzés is fenntarthatja. A cumi, cumisüveg, bimbóvédõ használata többnyire ront a helyzeten!
– Bizonyos baktériumok jelenléte a bõrön, és a tejjáratok kivezetõ szakaszán teljesen normális jelenség. A testfelszínen számtalan baktérium él, ezek megakadályozzák, hogy gombák és ártalmas baktériumtörzsek telepedjenek meg. Betegséget a test belsejébe jutva és ott elszaporodva okozhatnak, ha nem elég erõs az immunrendszer. Gyakori szoptatás esetén a tej szó szerint átmossa a járatokat, nincs idõ arra, hogy a kórokozók beljebb jussanak és elszaporodjanak. Több órás szoptatásszünet viszont alkalmat teremthet erre.
– A vérkeringésbe kerülõ kórokozók más szerveket is megbetegíthetnek. Ha mindkét mell egyszerre gyullad be, és fõleg, ha a gyulladás visszatér, érdemes erre gyanakodni, és megkeresni a gócot a háziorvos segítségével, aki valószínûleg fül-orr-gégész, fogorvos, nõgyógyász együttmûködését kéri. 


A megelõzés lehetõségei

A szülés körüli segítõk sokat tehetnek azért, megóvják a mamát és a babát a mellgyulladás kellemetlenségeitõl, például úgy, hogy

– az újszülöttet szülés után azonnal odaadják a mamájának, és segítik a szoptatást – a baba így az anya bõrén, mellén élõ „jó” baktériumokkal találkozik elõször, ezek nem engedik a káros baktériumokat elszaporodni;
– lehetõvé teszik a gyakori és korlátlan idejû szoptatást az elsõ perctõl – ez minden szempontból a legelõnyösebb eljárás;
– segítenek az anyának és a babának, hogy a kicsi megfelelõen kerüljön mellre, és hatékonyan tudjon szopni – ez megelõzi a sebesedést és a tejpangást;
– még a tejbelövellés elõtt megmutatják és gyakorolják az anyával a kíméletes kézi fejést, hogy szükség esetén fel tudja lazítani feszesre telt mellét;
– nem adnak a kicsinek cumit, cumisüveget, de pótlást is csak akkor, ha elkerülhetetlen.

Veszélyes TÉVHITEK
– lázasan nem szabad szoptatni
– antibiotikum vagy fájdalomcsillapító szedése mellett nem szabad szoptatni, mert árt a babának a gyógyszer
– gyulladt vagy sebes mellbõl nem szabad szoptatni, mert a baba elkap valami betegséget
– a túl gyakori vagy túl hosszan tartó szoptatás okozza a mellbimbó kisebesedését
A szoptatás bármilyen korlátozása a legtöbb esetben rontja a mellgyulladással küzdõ nõ állapotát!
 
A mikroszkóp alatt
Nem ritka, hogy az anyától tejmintát kér az orvos laboratóriumi tenyésztésre. A lelet két nap múlva várható. Nemzetközi vizsgálatok szerint az egészséges anyáktól gyûjtött anyatejminták ötven százalékából kimutatható kórokozó – tehát gyakori az „álpozitív eredmény”. A tünetek alapján viszont nagy biztonsággal és gyorsan állíthat föl diagnózist az orvos. A tejminta vizsgálata leginkább a megfelelõ antibiotikum kiválasztásában segíthet, ha a javulás várat magára.

Szõdy Judit szoptatási szaktanácsadó IBCLC

Kismama.hu

Hozzászólások (0)

A hozzászólások megjelenítése/elrejtése

Szólj hozzá Te is!

A hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése

Név:

Email:

Hozzászólás:

kisebb | nagyobb

Írd be a képen látható karaktereket

Küldés