|
A szülési fájdalmat a felegyenesedett testtartásnak és az ember viszonylag nagy agykoponyájának tulajdonítják. Vagyis mintha maga az emberré válás – a tudás – okozná a bajt. Mára azonban éppen ez a tudás teszi lehetõvé, hogy aki akarja, mégis fájdalom nélkül szülhessen.
Mi is okozza a fájdalmat? A tágulási szakban a méhnyak tágulása és a méh összehúzódásai okozhatják ezt az érzést. A kitolási szakban érzett fájdalomért a hüvely tágulása, a medencefenék, a gát feszülése felelõs. A fájdalom a szülõ nõre és a születendõ magzatra is hat. Ha nagyon erõteljes, akkor stresszreakciót válthat ki. Ez fokozott energiafelhasználással jár, amely gyors kifáradáshoz, a méhösszehúzódások gyengüléséhez, a fájdalomküszöb további csökkenéséhez vezet. Normális szülésnél ez általában nem zavarja meg a szülés természetes lefolyását, ha azonban szövõdmények lépnek fel, ugyanez a helyzet komoly veszélyt jelenthet az anyára és a magzatra nézve, és megnyújthatja a szülés idõtartamát.
Gyógyszer nélküli fájdalomcsillapító eljárások:
Pszichoprofilaxis:
Lényege: a félelem és a szorongás csökkentése, információátadás, a szülés körülményeinek és lefolyásának ismertetése, az apa jelenlétének szorongáscsökkentõ hatása
Elõnye: a biztonságérzet növekedése, nincs káros mellékhatás
Hátránya: nem biztosít fájdalommentességet
Jó tudni: elõzetes felkészülést, tájékozott, türelmes segítõket igényel
Aktív szülés:
Lényege: a fájdalommal való megküzdés sokkal hatékonyabb, ha szembenézõ, megküzdõ stratégiát választhatunk. Ezért igyekeznek biztosítani a szülõ nõnek, hogy õsi ösztönei szerint alakítsa a vajúdást és a kitolási szakot, azt a pozíciót válassza, amelyet ösztönei diktálnak
Elõnye: semmilyen mellékhatással nem kell számolni
Hátránya: az orvosi beavatkozásokat nehezebb kivitelezni
Jó tudni: a legtöbb kórházban nehézségekbe ütközik a megvalósítása
TENS – azaz elektrostimuláció
Lényege: két elektródapárt helyeznek el a csigolyák közelében, és az elektródákba egyenáramot vezetnek
Elõnye: a tágulási szakban megfelelõ fájdalomcsillapítást biztosít, mellékhatása nem ismert
Hátránya: a kitolási szak fájdalomcsillapítására nem elég hatásos
Jó tudni: a módszer hatásmechanizmusa nem teljesen tisztázott, speciális készülék kell hozzá, ez kevés helyen hozzáférhetõ
Vízben szülés
Lényege: a szülõ nõ a vajúdás teljes idõtartama vagy egy része alatt vízzel telt kádban helyezkedik el, vagy zuhanyozik
Elõnye: a tágulás gyorsulása, méhszájlazító hatás
Hátránya: a fertõzés lehetõsége
Jó tudni: nem készültek felmérések arra vonatkozóan, hogy van-e kockázata annak, ha a magzat a vízbe születik
Hipnózis
Lényege: a szülõ nõ a vajúdás idõtartama alatt megváltozott tudatállapotba kerül, s ez lehetõvé teszi a fájdalom átértékelését
Elõnye: a szorongás, a félelem csökkentése, a tágulási szak rövidülése, a kifáradás veszélyének csökkenése, kellemesebb élménnyé teszi a szülést
Hátránya: csak képzett hipnoterapeuta tudja végezni
Jó tudni: nem mindenkinél alkalmazható a módszer kellõ hatékonysággal
Akupunktúra
Lényege: a hagyományos kínai orvoslás szerinti akupunktúrás pontok stimulálása
Elõnye: nincs káros mellékhatása
Hátránya: nem terjedt el a nyugati országokban, nem biztosít tökéletes fájdalommentességet
Jó tudni: a hatásosságára vonatkozó vizsgálatok eredményei ellentmondóak
Gyógyszeres fájdalomcsillapító eljárások:
Kábító fájdalomcsillapítók
Lényege: az érzéstelenítõ anyagot (például pethidint) izomba fecskendezik vagy intravénásan adagolják, 3-4 órán át hat
Elõnye: a gyorsan kialakuló hatás, a méhszáj gyorsabb tágulása
Hátránya: gyorsan átjut a méhlepényen, és csak napok múlva tûnik el teljesen az újszülött szervezetébõl. Szövõdményei: hányinger, hányás, a fájástevékenység gyengülése, légzésproblémák és szokatlan viselkedés az újszülöttnél
Jó tudni: Megfelelõ adagolás mellett a nemkívánatos hatások mérsékelhetõk, és egy másik gyógyszerrel ellensúlyozhatók
Gázkeverékek, kéjgáz
Lényege: Önbelélegzõ készülék segítségével a nitrogénoxidul-oxigén 50-50 százalékos keverékét lélegzi be a szülõ nõ a méhösszehúzódások alatt
Elõnye: a szer kiürül a légutakon keresztül, nem halmozódik fel a szervezetben, és az anya mindig a megfelelõ mennyiségben kapja az oxigént is. Adagolása egyszerû, könnyen elsajátítható. Hatása gyors, biztonságos
Hátránya: Kilégzéskor szennyezi a légteret, bizonyos mértékig valamennyi agyi központ mûködését gátolja, s mivel átjut a lepényen, a magzatnál is hasonlóan hathat. Nem biztosít teljes fájdalommentességet
Jó tudni: Speciális felszereltséget igényel
Spinális érzéstelenítés
Lényege: Az érzéstelenítõt egyszeri adagban a spinális térbe juttatják egy vékony tû segítségével a 2-3. vagy a 3-4. csigolya közé
Elõnye: A hatás gyorsan és megbízhatóan jelentkezik, ezért fõként császármetszéseknél alkalmazzák
Hátránya: Szülési fájdalomcsillapításra ritkán alkalmazzák, mert a kismama aktív közremûködését gyakorlatilag lehetetlenné teszi, deréktól lefelé semmit sem érez. Így a szülést mûszeresen kell befejezni. Gyakori szövõdménye a súlyos, napokig tartó fejfájás
Jó tudni: Spinális érzéstelenítés után hanyatt kell feküdni 24 órán keresztül, bár ennek fejfájást megelõzõ hatása nem bizonyított
Epidurális érzéstelenítés / EDA
Lényege: Az epidurális érzéstelenítéskor a tût a spinális érzéstelenítéshez hasonlóan két csigolya között vezetik be az epidurális térbe. Ezután a tûn keresztül egy finom csövet juttatnak ugyanide, majd a tût kihúzzák. Az érzéstelenítõt ezután a katéteren keresztül adagolják szükség szerint kettõ-négy óránként
Elõnye: nagyon hatékony, fájdalommentességet biztosít, kevés anyai és magzati kockázattal kell számolni
Hátránya: Többnyire ágyhoz kötöttséggel jár. Szövõdménye lehet: a kitolási szak megnyúlása, a nyomási reflex csökkenése, vérnyomásesés, remegés, szédülés, hányinger, viszketés, vizeletvisszatartási probléma, hátfájás, szakszerûtlen beadásnál 36-48 óra múlva kínzó fejfájás
Jó tudni: Egyik változata az úgynevezett „sétáló” EDA. A beadott gyógyszerkoktélnak köszönhetõen járkálni is lehet
A lélek is vajúdik
– A szülési fájdalom az egyetlen olyan fájdalom (a menstruációs fájdalomhoz hasonlóan), amely nem bajt jelez. Mára mégis úgy jelenik meg, mint valami természeti csapás, amely két vállra fekteti a nõt – fogalmaz Békési Beáta pszichológus. – A fájdalom azóta emelkedik ki a szülés sokféle érzése közül, amióta a nõk kórházban hozzák világra gyerekeiket. A hangsúly a természetes folyamatról a szövõdményekre és az életveszélyre helyezõdött. A kórházban az orvos legfontosabb feladata a kockázat csökkentése, s ennek érdekében sokféle módon avatkozik be a szülés folyamatába. A fájdalomtól szenvedõ nõ azonban nem tud kellõképpen együttmûködni az orvossal, s ez végsõ soron akadályozza a szülés lefolyását. Ezért ennek csillapítása az orvosi ellátás nélkülözhetetlen része. Az orvos számára az EDA gyorsabb, megbízhatóbb eszköz minden más nem gyógyszeres lehetõségnél. Meggyõzõdésem, hogy minden nõ rendelkezik azzal a belsõ kapacitással, amellyel rátalálhat a számára legmegfelelõbb belsõ megoldásra, ha lehetõsége van úgy feldolgozni fájdalmas érzéseit (elfogulatlanul mozdulva, hangot kiadva, alkalmazkodó viselkedés nélkül), ahogyan õ tudja, s ebben nem zavarja semmiféle szüléstõl idegen elvárás. Ezt a folyamatot a közben termelõdõ oxitocin-endorfin is támogatja. Ha ezt felülírja a stressz és az adrenalin, tehát nem csak a szüléssel, hanem a körülményekbõl fakadó (külsõ-belsõ) nehézségekkel is meg kell küzdenie, akkor igazi segítséget jelenthet az EDA. Szüléskor ugyanis a lélek is vajúdik. Sok nõ éli át, hogy véges az energiája, végtelennek tûnik az erõfeszítés, és testileg-lelkileg „halálra rémült”. Segítségért és támaszért az orvoshoz fordul, ahogy minden egyéb fájdalmával. Az elmúlt évtizedekben „természetessé” vált a természetes fájdalom gyógyszeres csillapítása.
A gyógyszerek tényleg megfékezik a szorongást és a rettegést, de ennek az az ára, hogy a nõket elszakítják a maguk szükségszerû testi-lelki folyamataitól. Aki segítségért és fájdalomcsillapításért kiált, nem feltétlenül azt kéri, hogy „iktassák ki”. Sokkal inkább aktív figyelemre és támogatásra szorul, mintsem érzéstelenítésre. Amíg azonban a szülés nem a nõi tapasztalat része, hanem egy „termék elõállítása”, és amíg küzdeni kell azért is, hogy egyéni megoldásainkat ítélkezés nélkül, természetesen és szándékunkat bátorítva fogadják el, az EDA jelenléte mindenképpen kívánatos és igazi segítséget jelenthet.
„Megcsinálták helyettem”
Az elsõ szülésem nagyon elhúzódott – meséli Zsigó Andrea, aki három gyerek édesanyja. Egy teljes napi vajúdás után kötötték be az EDA-t. Már nagyon fáradt és elgyötört voltam, elõször megkönnyebbülést hozott az érzéstelenítés. Oxitocinból viszont keveset kaptam. Az orvosom az EDA méhszájlazító hatásában bízott, de ez egyáltalán nem következett be, még reggelre sem tûnt el a méhszáj. A fáradtságtól egyfajta delíriumszerû állapotba kerültem, többször majdnem elaludtam. Közben CT-n figyelték a fájástevékenységet, és mondták, mikor nyomjak. De én nem éreztem semmit. Közben azt láttam, ezt a gyereket meg fogják szülni helyettem. Reggel, amikor kiderült, hogy semmit sem haladtunk, megcsászároztak. Vagyis tényleg „megcsinálták” helyettem. A másik két gyerekemet mindenféle beavatkozás, érzéstelenítés nélkül, otthon szültem meg, és meggyõzõdésem, hogy az embernek ahhoz, hogy szülni tudjon, szüksége van érzésekre. A következõ szüléseimnél már tudtam, éreztem, mikor mi történik. Harmadjára azt is, hogyan könnyíthetek magamon. Akkor nekem a forró vizes zuhanyozás segített, egyszerre kitágított, és gyorsan megérkeztek a tolófájások. Ekkor éreztem elõször, hogy ezt a folyamatot egy rajtunk kívül álló erõ szabályozza, mindez a tudatunkon kívül zajlik. Felemelõ érzés volt megtapasztalni ezt, ezáltal lett teljes az életem. Hiszem, hogy fájdalom nélkül nincs katarzisélmény. Mert a fájdalom és a szenvedés végén megszületik a gyerekünk, az, akiért megküzdöttünk.
Kismama.hu
|
Mamanetet kezdőlapnak!
A hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése
© APTLAB Netstudio ec.