Mamanetet kezdőlapnak!
Dadogás
A dadogás nagyon összetett jelenség. Megértésével és megfelelő hozzáállással nagyban segíthetjük a dadogó ember kommunikációját.
Bejelentkezés
A regisztráció nem jár számodra semmiféle anyagi kötelezettséggel, azonban ezzel elfogadod magadra nézve a Mamanet házirendjét.
Érezd jól magad!
... és ne feledd! "Ne bánts meg másokat!"
Érezd jól magad!
... és ne feledd! "Ne bánts meg másokat!"
Legolvasottabb tartalom
További cikkek
- Kevés nő tartja be a terhesség előtti időszakra vonatkozó utasításokat
- A hőmérőzésről
- A fûtött ülések kedvezõtlenül befolyásolhatják a hímivarsejtek érését
- Terhesség negyvenéves kor felett: vélt és valós veszélyek
- Orális szex: a termékenység kulcsa?
- Ásványi anyagok döntik el a gyermek nemét?
- Egyetlen megoldás a lombik
- Trónörökös nélkül
- Magyar találmány segít a meddõ nõkön!
- Tömegessé válhat a meddõség
| A női test |
 |
 |
 |
| Kismama - Babatervezés | |||||
| 2006. november 11. szombat, 16:48 | |||||
|
Kezdjük talán Ádámnál és Évánál... Milyenek is vagyunk? Néhány kép arról, mit minek nevez a köznyelv és a szakirodalom:
Női nemiszervek
Belsõ nemiszervek a két petefészek (ováriumok), a két petevezeték, a méh (uterus) és a hüvely (vagina), nézzük ezek mûködését. A petefészkekA petefészkek az alhasban, a méh két oldalán találhatók. Két diónagyságú szerv, amelyeknek kettõs funkciója van, egyrészrõl petesejteket termelnek, másrészrõl hormonokat, amelyeket a vérkeringésbe juttatnak. Petesejttermelés Amikor egy kislány megszületik, már minden sejt ott lapul a petefészkében amibõl késõbb petesejt válhat. Ezeket a sejteket a korai szakaszukban õspetének (oogonien) hívják, késõbb primer oocitákká fejlõdnek, végül pedig érett petesejtekké (ova). minden újszülött lánynál kb. 400,000 oocita található, amelyek közül igen sok fokozatosan elhal, igy a pubertás kezdetén még kb. 30,000 marad. 30 éves korig ez a szám kb. 10,000-re csökken, s a menopauza idején már egy sem marad. Amikor pubertáskorban elkezdõdik a petesejt-termelés, akkor a petefészkekben a menopauzáig havonta egy, vagy néhány érett petesejt fejlõdik. Egy nõ a termékeny évei során 400 érett petesejtet termel. Ezek közül csupán néhány játszik szerepet a fogamzásban. Az érett petesejt fejlõdése több lépésben történik: - Minden oocita segédsejtek hólyagjába ágyazódik, amelyek a petefészek külsõ rétegében találhatók. A hormonok hatása következtében havonta egy ilyen sejtcsoport növekszik hólyagocskává, s láthatóvá válik a petefészek felületén. Ezeket Graaf-tüszõnek is nevezik. A tüszõ-növekedés alatt megosztódik a primer oocita – amely, mint minden más sejt, 46 kromoszómát tartalmaz – két, igen különbözõ nagyságú részre: egy viszonylag nagy, másodlagos oocitára és egy kis, sejtplazma nélküli pollentestre. Ennek során a kromoszómák száma megfelezõdik: 23 kromoszóma (köztük egy X-kromoszóma) jut a másodlagos oocitába és a pollentestbe. Utóbbi azonban elhal és feloszlik.
A petefészkek - mint feljebb szó volt róla - hormonokat is termelnek. Ezek az ösztrogének ("nõi" hormonok), az androgének ("férfi’ hormonok) valamint a pubertástól kezdve a progeszteron. A petevezetékekA petevezetékek a petefészkektõl a méh felé vezetnek. A petefészkek közelében a petevezetékek széles, nyitott végei ujjakhoz hasonló nyulványokkal rendelkeznek, amelyek mozgásukkal felfogják és magukba vezetik az ovuláció során szabaddá vált, érett petesejtet. A petevezeték szõrszerû kinövései és falának összehúzódásai a petesejtet továbbítják. Egyuttal azonban útat nyitnak a felfelé törekvõ spermiumoknak is. A petesejt megtermékenyítése általában a petevezeték felsõ részében történik. A méhA méh (lat. uterus) egy izmos szerv, amely kb. az alhas közepén, valamivel a petefészkek alatt található. Kb. 7 cm hosszú és egy fordított körtéhez hasonló. A petevezetékek a méh felsõ részébe torkollnak, jobbról és balról. A méh teste elõlrõl érinti a húgyhólyag tetejét, s a keskenyebb alsó részétõl egy enyhe szûkület választja el. Ez az alsó rész a méhnyak (lat. cervix), amely benyúlik a hüvely belsõ végébe. A méhnyaknak van egy kis nyílása, a méhszáj, amelyen át a spermiumok a hüvelybõl a méhbe juthatnak. A méhszájat általában elzárja egy sûrû nyákcsepp, s csak a peteérés idején válik átjárhatóvá. A méhfal három rétegbõ tevõdik össze, de számunkra most a legfontosabb a belsõ, nyálkás réteg, az endrometrium. Az endometrium részben havonta újraépül, hogy lehetõleg elõsegítse egy megtermékenyített pete beágyazódását (Implantáció). Ha ez nem következik be, akkor a szövet legnagyobb része leválik és a menstruáció során a méhnyakon és a hüvelyen keresztül kiürül a szervezetbõl. A terhesség alatt a méh rugalmasan kiszélesedik, tágul a benne növekvõ magzatnak megfelelõen valamint a szülés során biztosítja a szükséges tolófájásokat, amelyek a magzatot a hüvelyen át kinyomják. A méhizmok az orgazmus során is összehúzódnak. A hüvelyA hüvely (vagina) kb. 8 – 10 cm hosszú, izmos csõ, amely a méhnyaktól egy külsõ nyílásig terjed. Többes funkciója van: lehetõvé teszi a menstruációs vér távozását, a közösülés során felveszi a péniszt és az ondót, valamint természetes utat biztosít a megszületõ baba számára. A hüvely legtöbbször egy összelapult csõ, tehát inkább csak lehetséges, mint valóságos üreg. Belsõ felszíne – hasonlóan a szájhoz – lehetõvé teszi különbözõ mikroorganizmusok létezését egy ökológiai egyensúlyban, aamely azonban kémiai hatások révén kívülrõl megzavarható. A hüvely önmagát tisztítja és egy sajátos fertõzésvédelemmel is rendelkezik. Az egymáshoz símuló hüvelyfalak sok nyáktermelõ sejtet és vérereket tartalmaznak, de mirigyeket nem, és csak kevés idegvégzõdést. Szexuális izgalom esetén sikosító folyadékot bocsátanak ki a koitusz megkönnyítésére. Enélkül a közösülés mindkét résztvevõ számára fájdalmas lenne. Mikor fogamzóképes egy nő?
|
A hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése
| < Előző | Következő > |
|---|
© APTLAB Netstudio ec.