Bejelentkezés

A regisztráció nem jár számodra semmiféle anyagi kötelezettséggel, azonban ezzel elfogadod magadra nézve a Mamanet házirendjét.

Érezd jól magad!
... és ne feledd! "Ne bánts meg másokat!"
A női test PDF Nyomtatás E-mail
(2 Szavazatok)
Kismama - Babatervezés
2006. november 11. szombat, 16:48

Kezdjük talán Ádámnál és Évánál...

Milyenek is vagyunk? Néhány kép arról, mit minek nevez a köznyelv és a szakirodalom:

 

Női nemiszervek 

Külsõ nemiszervek:

1. Vénuszdomb
2. Nagyajkak
3. Kisajkak
4. A csikló makkja
5. Húgycsõnyílás
6. Húgyhólyag
7. Hüvelynyílás

Belsõ nemiszervek:

8. Hüvely (vagina)
9. Méhnyak
10. Méh
11. Petevezeték
12. Petefészek


Belsõ nemiszervek a  két petefészek (ováriumok), a két petevezeték, a méh (uterus) és a hüvely (vagina), nézzük ezek mûködését.  

A petefészkek

A petefészkek az alhasban, a méh két oldalán találhatók. Két diónagyságú szerv, amelyeknek kettõs funkciója van, egyrészrõl petesejteket termelnek, másrészrõl hormonokat, amelyeket a vérkeringésbe juttatnak.

Petesejttermelés

Amikor egy kislány megszületik, már minden sejt ott lapul a petefészkében amibõl késõbb petesejt válhat. Ezeket a sejteket a korai szakaszukban õspetének (oogonien) hívják, késõbb primer oocitákká fejlõdnek, végül pedig érett petesejtekké (ova). minden újszülött lánynál kb. 400,000 oocita található, amelyek közül igen sok fokozatosan elhal, igy a pubertás kezdetén még kb. 30,000 marad. 30 éves korig ez a szám kb. 10,000-re csökken, s a menopauza idején már egy sem marad.

Amikor pubertáskorban elkezdõdik a petesejt-termelés, akkor a petefészkekben a menopauzáig havonta egy, vagy néhány érett petesejt fejlõdik. Egy nõ a termékeny évei során 400 érett petesejtet termel. Ezek közül csupán néhány játszik szerepet a fogamzásban.

Az érett petesejt fejlõdése több lépésben történik: 

- Minden oocita segédsejtek hólyagjába ágyazódik, amelyek a petefészek külsõ rétegében találhatók. A hormonok hatása következtében havonta egy ilyen sejtcsoport növekszik hólyagocskává, s láthatóvá válik a petefészek felületén. Ezeket Graaf-tüszõnek is nevezik. A tüszõ-növekedés alatt megosztódik a primer oocita – amely, mint minden más sejt, 46 kromoszómát tartalmaz – két, igen különbözõ nagyságú részre: egy viszonylag nagy, másodlagos oocitára és egy kis, sejtplazma nélküli pollentestre. Ennek során a kromoszómák száma megfelezõdik: 23 kromoszóma (köztük egy X-kromoszóma) jut a másodlagos oocitába és a pollentestbe. Utóbbi azonban elhal és feloszlik.

  • Csak a másodlagos oocita fejlõdik tovább. Elõször úszkál a növekvõ tüszõ folyadékában, mignem az megreped és igy kisodródik belõle. Ez a folyamat az ovuláció. A másodlagos oocitát aztán az egyik petevezeték felveszi és továbbítja a méh felé.
  • A másodlagos oocita újra két, egyenlõtlen méretû részre osztódik: egy viszonylag nagy, érett petesejtre és egy kis, másodlagos pollentestre. Ezuttal azonban a kromoszómák száma nem felezõdik, igy mindegyik rész 23 kromoszómát tartalmaz (köztük egy X-kromoszómát). Az osztódás azonban csak a megtermékenyítés után következik be. Miközben a pollentest itt is elhal, az érett petesejt 23 kromoszómájával egyesül a spermium 23 kromoszómájával. Igy új sejt keletkezik, 46 kromoszómával. Ezt az új sejtet (a megtermékenyített petesejtet) hívják zigotának.
A hormontermelés

A petefészkek - mint feljebb szó volt róla - hormonokat is termelnek. Ezek az ösztrogének ("nõi" hormonok), az androgének ("férfi’  hormonok) valamint a pubertástól kezdve a progeszteron.

A petevezetékek

A petevezetékek a petefészkektõl a méh felé vezetnek.

A petefészkek közelében a petevezetékek széles, nyitott végei ujjakhoz hasonló nyulványokkal rendelkeznek, amelyek mozgásukkal felfogják és magukba vezetik az ovuláció során szabaddá vált, érett petesejtet. A petevezeték szõrszerû kinövései és falának összehúzódásai a petesejtet továbbítják. Egyuttal azonban útat nyitnak a felfelé törekvõ spermiumoknak is. A petesejt megtermékenyítése általában a petevezeték felsõ részében történik.

A méh

A méh (lat. uterus) egy izmos szerv, amely kb. az alhas közepén, valamivel a petefészkek alatt található. Kb. 7 cm hosszú és egy fordított körtéhez hasonló. A petevezetékek a méh felsõ részébe torkollnak, jobbról és balról. A méh teste elõlrõl érinti a húgyhólyag tetejét, s a keskenyebb alsó részétõl egy enyhe szûkület választja el. Ez az alsó rész a méhnyak (lat. cervix), amely benyúlik a hüvely belsõ végébe. A méhnyaknak van egy kis nyílása, a méhszáj, amelyen át a spermiumok a hüvelybõl a méhbe juthatnak. A méhszájat általában elzárja egy sûrû nyákcsepp, s csak a peteérés idején válik átjárhatóvá.

A méhfal három rétegbõ tevõdik össze, de számunkra most a legfontosabb a belsõ, nyálkás réteg, az endrometrium.

Az endometrium részben havonta újraépül, hogy lehetõleg elõsegítse egy megtermékenyített pete beágyazódását (Implantáció). Ha ez nem következik be, akkor a szövet legnagyobb része leválik és a menstruáció során a méhnyakon és a hüvelyen keresztül kiürül a szervezetbõl.

A terhesség alatt a méh rugalmasan kiszélesedik, tágul a benne növekvõ magzatnak megfelelõen valamint a szülés során biztosítja a szükséges tolófájásokat, amelyek a magzatot a hüvelyen át kinyomják. A méhizmok az orgazmus során is összehúzódnak.

A hüvely

A hüvely (vagina) kb. 8 – 10 cm hosszú, izmos csõ, amely a méhnyaktól egy külsõ nyílásig terjed. Többes funkciója van: lehetõvé teszi a menstruációs vér távozását, a közösülés során felveszi a péniszt és az ondót, valamint természetes utat biztosít a megszületõ baba számára.  

A hüvely legtöbbször egy összelapult csõ, tehát inkább csak lehetséges, mint valóságos üreg. Belsõ felszíne – hasonlóan a szájhoz – lehetõvé teszi különbözõ mikroorganizmusok létezését egy ökológiai egyensúlyban, aamely azonban kémiai hatások révén kívülrõl megzavarható.  A hüvely önmagát tisztítja és egy sajátos fertõzésvédelemmel is rendelkezik. Az egymáshoz símuló hüvelyfalak sok nyáktermelõ sejtet és vérereket tartalmaznak, de mirigyeket nem, és csak kevés idegvégzõdést. Szexuális izgalom esetén sikosító folyadékot bocsátanak ki a koitusz megkönnyítésére. Enélkül a közösülés mindkét résztvevõ számára fájdalmas lenne. 

Mikor fogamzóképes egy nő?
Mikor eshet könnyen teherbe?
Hogyan állapítható meg ez az időszak?

1. Számoljuk ki - Ogino-Knaus Naptármódszer

A naptármódszer alkalmazásához számításokat kell végezni. Elõször is tudni kell, hogy hány napos a ciklus, azaz a menstruáció elsõ napjától a következõ vérzés elsõ napjáig mennyi idõ telik el. Amennyiben nem rendszeres a menstruáció, tehát a ciklus hossza változó, úgy a legrövidebb és a leghosszabb ciklus napjait is számításba kell venni. A módszer alapját az képezi, hogy a spermiumok a nõi testbe jutva még napokig termékenyítõképesek, illetve a peteérést követõen a petesejt szintén napokig megtermékenyíthetõ.

Tehát a legrövidebb ciklus napjainak számából le kell vonni 18 napot, illetve a leghosszabból 11-et, így megkapjuk, hogy a cikluson belül hányadik naptól hányadik napig van esély a teherbeesésre. 

 

Óramû pontosságú ciklusú nõk a menstruáció várható idõpontjától visszaszámolva a 14. napra tehetik a tüszõrepedés idõpontját.

2. Mérjük meg - A hőmérőzés vagy Hillebrant-módszer

A módszer lényege, hogy a test alap-testhõmérsékletét (ébredési testhõmérséklet) mindennap megmérve valószínûsíthetjük a tüszõrepedés idejét. A mérést szájban, végbélben vagy a hüvelyben végezzük felkelés elõtt, közvetlenül ébredés után.

A ciklus elsõ felében ez a hõmérséklet általában 37°C alatt van, a tüszõrepedés után két nappal viszont 0,2-0,4°C-kal emelkedik, és ez a hõmérséklet a ciklus végéig, azaz a következõ menstruációig megmarad. Amennyiben elmarad a teherbeesés, a testhõ visszaáll a kezdeti, 37°C alatti alaphõmérsékletre.

Ezt az emelkedést a tüszõrepedés után kialakuló sárgatest progeszterontermelése okozza, mivel ez a hormon közvetlenül hat az agy hõszabályzására.

Ez a módszer távolról sem tekinthetõ megbízhatónak. Egy enyhe megfázás például már felboríthatja a számításokat, és az olyan tényezõk, mint mondjuk a több mûszakos vagy éjszakai munka - bár egyes szakértõk szerint 3 óra alvás is elegendõ a mérés elõtt -  szinte eleve lehetetlenné teszi a pontos meghatározást. Az sem ritka, hogy valakinél a progeszteron egyáltalán nem okoz kimutatható testhõmérséklet-változást.

3. Vizsgáljuk magunkat...illetve nyákunkat - A Billing-módszer

A belsõ nemiszervek taglalásánál, a méh kapcsán kiderült, egy sûrû nyákcsepp zárja el a méhszájat a kéretlen behatolók ellen. Ez a nyákcsepp változik meg a termékeny napokon, hígabbá, folyósabbá, nyúlósabbá válik, hogy a hímivarsejtek könnyebben átjuthassanak a méhbe. Bõvebben errõl itt olvashattok.

4. Kombináljunk - Symptothermális módszer

A két legkönnyebben észlelhetõ termékenységi tünet: a hõmérséklet és a méhnyaknyák megfigyelését kiegészítheti a méhszáj keménységének és zártságának tapintással való önvizsgálata. Több tünet párhuzamos változása egymást megerõsítve jelzi a termékeny idõszak kezdetét és végét.

5. LH-teszt

A növekvõ tûszõ egyre több ösztrogént termel, ennek hatására - egy bizonyos szint után - az agyalapi mirigyben termelõdõ luteinizáló hormon mennyisége hirtelen megnövekszik, ez a jelenség az LH-csúcs A hirtelen megnövekedett LH legfontosabb hatása, hogy a tüszõben érlelõdõ petesejt pár óra alatt teljesen "beérik", majd kb. 36 órával az LH-csúcs után kiszabadul a petefészekbõl és elindul a petevezetékben a méh felé. Ez a vándorlása néhány napig tart.

Az LH-teszt vizelet segítségével ezt az LH csúcsot érzékeli. Használata egyszerû, akár a terhességi gyorsteszteké. Több márka közül válogathatunk már, a drogériákban, patikákban fellelhetõek. 

 

 

Hozzászólások (0)


A hozzászólások megjelenítése/elrejtése

Szólj hozzá Te is!

kisebb | nagyobb
security image
Írd be a képen látható karaktereket

busy