|
A jóga minden ízében az a sport, amit az ovis gyerekek imádnak és tudnak is csinálni! A gyermekjógát hároméves kor körül érdemes elkezdeni. A világ más tájain, különösen a Távol-Keleten már régen rájöttek, hogy a kisgyerekek, hasonlóan a felnőttekhez, szintén élvezik eme ősi mozgásformát. Hazánkban is egyre több helyen jógázhatnak az ovisok. Aki pedig ilyen órákat szeretne tartani a kicsiknek, gyerekjóga tanári tanfolyamot is végezhet.
No, miből is áll egy gyerekjóga foglalkozás?
Természetesen: játékból, játékból és harmadszor is: játékból.
A jógaoktató leülteti a gyerekeket törökülésbe a kis szőnyegekre, akik ezután köszöntik egymást, kezüket összetéve a mellkasuk előtt, picit meghajtva a fejüket. Mint a nagyok!Ezek után pedig azonnal játék következik: pl. mosakodni kezdenek. Összedörzsölik tenyerüket, megmossák arcukat, hátukat, karukat, lábukat. Aztán megtudhatjuk, hogy pl. a pillangók hogyan is repülnek? Ez egyszerű gyakorlat: a gyerekek talpaikat összeérintik, majd térdükkel fel-le „csapkodnak”, mint a lepkék. Aztán újabb játék következik: a gyerekek felállnak és rongybabaként dobálják magukat, szökdécselnek, forognak, repül kezük-lábuk, amíg az éppen soron következő gyermek azt nem mondja „állj!”. Ezután leülnek, térdüket felhúzzák, és a hátukon gurulnak előre-hátra, mivel ők most a gombócok. Mindez persze a bemelegítés része!
Tökéletesen felépített lélek- és sportprogram!
Noha az ovisok úgy érzik, hogy csak mókáznak, játszanak, még hozzá nem értő ember is észreveszi, mennyire jól felépített mozgássort hajtanak végre a kicsik.
Minden gyakorlat, amit az órán végeznek a gyerekek, jógagyakorlat. Természetesen sok dologban eltér egy felnőtt jógaórától ez a foglalkozás, hisz nem lehet a kicsiktől elvárni ugyanazt, amit a felnőttektől. Amíg egy hagyományos órán körülbelül 10 gyakorlatot végeznek el a felnőttek, a pozíciókat hosszasan kitartva, addig a gyerekekkel akár 40 feladatot is végrehajtanak. Az ovisoknak kell a pörgés, a változatosság, azaz, valamilyen játék keretében végzik a gyakorlatokat, de ezek ettől még jógagyakorlatok!
Soknak az elnevezése is megegyezik a felnőttek által gyakorolt jóga elnevezéseivel, pl. a béka vagy a tigris pozíció.
Csupa-csupa állat(mese)!
A játékok többsége valamilyen állathoz kapcsolódik. A gyerekek egy kis zsákból plüssállatokat vesznek elő, és az elővett állatot utánozzák. Vicsorognak és lábukat emelgetik négykézláb, mint a tigris, guggolásból felugranak legyet elkapni, mint a béka, lábacskáikkal megvakarják fülüket, ahogy egy macska, cammognak, mint a medve! Az oktató időnként dalra fakad, énekszóban mesél a szomorú pillangóról, akinek szürke volt a szárnya, ám elrepült a szivárványhoz, hogy színeket kérjen tőle. A pillangó meséjének minden fázisát mozgással utánozzák az ovisok, miközben élvezik a mesét.
A kicsik sokkal ösztönösebbek és hajlékonyabbak nálunk, s képesek sok olyan feladatot is megcsinálni maguktól, ami a felnőtteknek csak hosszas tanulás után sikerül. A kezdőknél az oktató általában erre az ösztönre alapoz, s hagyja, hogy ráérezzenek a mozgásra. Később kezdi csak korrigálni a gyerekek kéz- és lábtartását, míg néhány évnyi munka után már a szabályos „felnőtt” jógagyakorlatokat csinálják.
Mire jó?
A jóga haszna az ovisoknál leginkább az, hogy megismernek egy igen értékes mozgáskultúrát, amit később stresszoldásra tudnak használni. S persze a jóga is nyújtja mindazt, amit a legtöbb sport: megőrzi a hajlékonyságot, növeli a koncentrálóképességet, levezeti a mozgásigényt, ill. alapja lehet bármilyen később választott sportnak.
A jóga nem a külsőségekkel foglalkozik, hanem belülről építi, fejleszti az embert. Az a gyermek, aki kiskorában elkezdi, néhány év után olyan technika birtokában jut, amelyet egész élete során használni tud testi és lelki egészsége érdekében.
|