Bejelentkezés

A regisztráció nem jár számodra semmiféle anyagi kötelezettséggel, azonban ezzel elfogadod magadra nézve a Mamanet házirendjét.

Érezd jól magad!
... és ne feledd! "Ne bánts meg másokat!"
A család kialakulása, fejlődési ciklusai PDF Nyomtatás E-mail
(2 Szavazatok)
Gyermekek - Nevelés
Írta: Ritter Csilla   
2008. november 03. hétfő, 11:19
Több elméletalkotó kutatta, hogy adott kulturális, társadalmi normák között hogyan működik a család. Olyan alapvető kérdések mentén írták le a család, párkapcsolat alakulását, mint: hogyan kapcsolódnak az egyének egymáshoz, mikor, milyen mértékben képesek egymást elengedni, tehát a kötődés és az autonómia működésének külömböző formáiról kaphatunk informácókat.
A család illetve a párkapcsolat élete során egy sor problematikus, konfliktuózus helyzettel szembesül.  Minden problematikus időszakban több problémaszint van jelen és hat egyidejűleg:
  • a családtagok egyéni problémái,
  • a család belső strukturájában, szerepmintázatában illetve működésében rejlő problémák,
  • aktuális személyközi konfliktusok,
  • a nukleális család és a tágabb rokonság közötti konfliktusok,
  • a család, a családtagok és a külső személyek közötti konfliktusok,
  • szociális, társadalmi változások, döntések, folyamatok családi szintre levetülő problémái.
Hill felosztásában tekintsük át a családi élet szakaszait, és azok specifikus problémáit.
 

A párrá válás időszaka

Ez a szakasz a szülőkről  való leválással kezdődik és a pár-identitás megszilárdulásával ér véget.
Ebben a szakaszban a tulajdonképpeni párválasztás előtt még két komoly feladata van a fiatal felnőttnek. Az első az a szülőkről való leválás, azaz egy szimetrikusabb érzelmi kapcsolat kialakítása, a függetlenség elérése a védettségről és a kiszolgáltságról való lemondás árán. Természetesen ez egy hosszú folyamat, ugyanakkor nagyon sarkallatos pontja a fejlődésnek, hiszen gyakran későbbi problémák hátterében ezen feladatnak a megoldatlansága húzodik meg.
Ezen feladattal párhuzamosan kezdődik az önnálló identitás kialakítása, vagyis az önazonosság biztos érzésének megtapasztalása, önnálló döntéshozatal, életvezetés képességének megélése. Fontos, hogy ez a feladat teljes mértékben teljesüljön a párválasztás előtt, hiszen veszélyes, ha az egyén párválasztását az indokolja, hogy az egyén egyedül képtelennek érzi magát az életre.Ezen feladatok teljesítése után következhet a párválasztás. Az érett párválasztás nem más, mint az intimitásra való képesség, az adni és elfogadni tudás, az én határainak a megnyitása egy másik személy felé. A párválasztás fontos eleme a választott elköteleződés.
A házassági szerepvállalás szempontjából nem elhanyagolható a szülői minta. A házastárs felé irányuló elvárások nagy mértékben az ellentétes nemű szülő felvállalt szerepviselkedések függvényei.
A kapcsolatbe hozott házzasságmodell is az eredeti család mintájára alakul. Mindkét fél a saját modelljének megvalósítására törekszik, és ezért ebben az időszakban egy alapvető nehézség ezen törekvések egyensúlyának megtalálása. Az egyensúlykeresést nagyban megnehezíti, ha a szülők elvárják, hogy egyik vagy másik modellt kövessék hűségesen a fiatalok. Ez a konfliktus fokozódik, ha a fiatalok a szülőkkel együtt élnek.
A kölcsönös megelégedést nyújtó, jó házasság/ párkapcsolat számtalan feltétele közül kiemelkedik a jó alakalmazkodási képesség. Ezen képesség kialakulásában alapvető feltétel egy korábbi, sikeresen megoldott intim kapcsolat. A kora-gyermekkori anya-gyerek kapcsolat alapsémájául szolgál majd a házastársi kapcsolatnak is (különböző áttételekkel) illetve a későbbiekben a saját gyermekkel való kapcsolatnak.

Az első gyerek megszületése, a szülővé válás

Ezen életszakaszában a párnak sok külömböző elvárásnak kell megfelelnie.
Beszélhetünk itt kulturális elvárásokról (egy nő akkor válik 100%-ig nővé ha anya lesz, a férfi a családfenntartó stb.)
Fontos elem ebben az életszakaszban a szülői szerepek kialakítása, gyakorlása. Míg az anyai szerep nagy mértékben biológiailag meghatározott, addig az apai szerepet az adott társadalom normáinak megfelelően tanulni kell. A házastársi kapcsolat az anya szülési szabadsága alatt sajátos képet mutat. Ezt alapvetően az anyai szerep kettőssége hordozza magában: erős-kompetens anya, ugyanakkor esendő és kiszolgáltatott nő. Az anyaság alatt a nők családi poziciójukban erősebbek lesznek, ugyanakkor a külvilággal való kapcsolatuk gyengül. A férjnek tehát pótolnia kell ezt a kiesést, hiszen a feleség csak vele tudja megosztani a mindennapok örömeit, gondjait, felelősségeit.   

Család kisgyerekkel

a gyermek
kikerül a világba
Ebben az életszakaszban több különböző kérdés vetődik fel. A második gyermek vállalása, annak ideje. A gyermekek közötti rivalizáció bevonhatja a szülőket, mely komoly konfliktusok forrása is lehet.
Ez az időszak a gyermek/ek óvodáskora. Amikor a gyermek kikerül a világba. Ebben korban kell kialakítani a fegyelmezés módszereit, a pár számára fontos kérdés összehangolni a nevelés, a háztartás, a karrier feladatait. Ezen életszakasz végére az Ödipális korszak konfliktusainak megoldása nyomja rá a bélyegét.

Család iskolás gyerekkel

Ez az életszakasz az iskola, az iskolai feladatok és szerepek köré szerveződik. Az egész család nagy változásákon megy át, komoly kihívásokkal kell szembenéznie, a gyermek biológiai- pszichikai fejlődésével, személyiségváltozásával párhuzamosan.
Ebben az időszakban a házaspár viszonya nagyban befolyásolja a felmerülő problémák mélységét, a problémák, konfliktusok megoldásának neházségeit. Ebben az időszakban problémás, ha a szülők egymás irányában túl- vagy alulmotiváltak, és ez által a gyermek számára túlságosan vagy elégtelenül hozzáférhetőekké válnak.

Család serdülő gyerekkel

A mi kultúránkban ebben az életszakaszban 3 feladatnak kell eleget tennie a párnak.
  1. a gyermek pszichoszexuális fejlődésének lezárása,
  2. a gyermek önnálló identitásának kialakulása,
  3. a gyermek érzelmi függetlenedése az eredeti családtól. Mindezen területeken a szülőpárnak a feladata biztosítani a megfelelő légkört, biztonságot a gyermek számára.
A gyermek külömböző életszakaszai (preadoleszcencia, adoleszcencia) egy sor minőégileg eltérő konfliktust tartogatnak. Nehéz egyensúlykeresés ez a szülőpár számára, az elengedés és a kötés, a távolság és a közelség szabályozása.

A felnőtt gyermeket kibocsátó család

A gyerek kialakította önnálló identitását, „kirepült a családi fészekből”, így a szülőpár előtt egy komoly feladat áll: újradefiniálni a párkapcsolatot, hogy tovább tudjanak élni (együtt élni) a közös feladat a gyereknevelés hiányában is.
Gyakori, problematikus helyzet, hogy a gyermek kibocsátása csak elméleti szinten történik: a gyermek a házastársát szülei lakásába viszi, majd a születendő gyermekükkel is egy ideig ott élnek. A megszokott életrendbe becsöppenő házastárs, a vele illetve a szülőkkel kapcsolatos lojalitáskérdések komoly igénybevételt jelentenek valamennyiu családtag számára. Amennyiben sikerül a kölcsönös elfogadás légkörét kialakítani, a születendő gyermek körüli teendőket a nagycsalád gyakran hatékonyabban tudja ellátni.

Magukra maradt, még aktív szülők

Ebben az életszakaszban felerősödhetnek azok a megoldatlan konfliktusok, melyeket a gyermek jelenléte, a gyermek körüli teendők elfeledtettek, most viszont élesen jelentkeznek.
Szükségessé válik a párkapcsolat megújítása, az addigi szerepmegosztások megváltoztatása. Ha az elköltözött gyerekkel a kapcsolat viszonylag intenzív marad, akkor a fiatalok sokat segíthetnek a szüleiknek ezen változtatások kialakításában.
A megszokott szülő-szerep háttérbe szorul, viszont két új szerepkör pótolhatja: az anyós-após-szerep valamint a nagyszülő szerep.

Család az élet késői időszakában/ inaktív szülők

Ez az életszakasz a nyugdíjbavonulással kezdődik. Együttjár az aktivitás csökkenésével, egy bizonyos térbeli izolációval, ugyanakkor egy új szerep, a nagyszülőség válthatja fel az eddig feladatokat. Ebben az életkorban jelenik meg a kiszolgáltatottság érzése, a betegségektől és a haláltól való félelem. Ugyanakkor egybehangzó az időseknek az az igénye, hogy gyermekeiktől függetlenek lehessenek, kapcsolatuk kölcsönös be nem avatkozáson alapuljon és lehetőség szerint külön lakhassanak.
Ebben az diőszakban következik be a megözvegyülések zöme. Ezt az eseményt feldolgozni és szerepeit újra integrálni olyan megeröltető az egyedül maradt házastárs számára, hogy a család támogatása ebben a helyzetben nélkülözhetetlen

ForrásDr. Buda Béla, Dr. Filó Erika, Dr. Haraszti László, Dr. Komlósi Piroska, Dr. Komlósi Sándor, Dr. Rajnai Nadinka – Családi életre nevelés – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995)


Szerző: Ritter Csilla

Hozzászólások (0)


A hozzászólások megjelenítése/elrejtése

Szólj hozzá Te is!

feedA hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése
kisebb | nagyobb
security image
Írd be a képen látható karaktereket

busy
< Előző   Következő >
Módosítás dátuma: 2008. november 06. csütörtök, 07:36