Gyakran a véletlenen múlik, hogy fény derül a húgyúti fertõzésre, hiszen a baba nem tudja elmondani: fáj, ha pisilek.

 
 Kisanna egészen három hónapos koráig szépen fejlõdött, ám egyszer csak megtorpant a gyarapodása. A baba nyugtalan lett, sokat sírt, pedig a csecsemõk nagy része épp ilyenkor szokta kinõni a hasfájósságot. Kevés lenne az anyatej? Szinte biztos, hogy nem, hiszen minden alkalommal degeszre tömi a pocakját, a másik mellet el sem fogadja. A gyerekorvos gyanakszik, vizeletvizsgálatot rendel el. Megvan a bûnös: baktériumot tenyésztettek ki a pici lány vizeletébõl. Az antibiotikum-kúra meghozta az eredményét, de Kisanna szüleinek mostantól különösen figyelniük kell a babát. Akármilyen fertõzõ betegség támadja meg a kicsit, minden alkalommal vizeletvizsgálat szükséges. A húgyúti fertõzés ugyanis könnyen visszatérhet, és ha nem kezelik, mindörökké cipelhet magával a nyomait az ember a szervezetében.

Nehéz felismerni
A húgyúti fertõzés a második leggyakoribb betegség csecsemõkorban. Sajnos sokszor nehéz felismerni, mert szinte semmi jele, vagy éppen olyan tünetek mutatkoznak, amelyeket az édesanya vagy egy nem eléggé szemfüles orvos más okoknak tulajdonít. Vajon gondolunk-e arra, hogy vizeletvizsgálat szükséges, ha a baba nagyon sírós, néha annyira, hogy „elfelejt levegõt venni”? Nem ritkán csak rálegyintünk: hasfájós, nõ a foga, hisztis, el van kényeztetve, kevés az anyatej, vagy éppen túl sok… Bizonyos típusú húgyúti fertõzéseknek ez az egyetlen tünete: a fájdalmas sírás. Máskor lelassult gyarapodás is társul mellé. Hiába eszik a kicsi eleget, a vese károsodott mûködése miatt bizonyos tápanyagokból nem kap eleget. Például a kalciumvesztés az oka, hogy nem hízik. Az is lehet, hogy magas láz jelentkezik hasmenéssel, hányással. Ismeretlen eredetû láznál mindig gondolni kell a húgyúti fertõzés lehetõségére. A picik csak jóval csecsemõkor után jelzik, hogy a derekuk, vagyis a vese környéke fáj.

Mit vizsgál az orvos?
Elsõsorban alaposan kikérdezi a szülõt a családban elõforduló betegségekrõl. Bizonyos hajlamosító tényezõk ugyanis örökletesek. Rákérdez arra is (nagyobb gyereknél), hogy milyen gyakran pisil, kakil a kicsi. Maga a vizeletvisszatartás és a székrekedés is növeli a húgyúti fertõzés esélyét. Ezután megvizsgálja a gyereket: megnézi a külsõ nemi szerveket, és áttapintja a hasat is. A vizeletvizsgálat sem maradhat el, ha helyben sikerül egy adagra szert tenni, ez elég az alapvizsgálathoz, ám bizonyos esetekben otthon gyûjtött vizeletre van szükség.
Fájdalommentes ultrahangvizsgálattal megállapítható, hogy a kiválasztó szervek (vesék, húgyvezetékek, hólyag, húgycsõ) alakja, mérete eltér-e az átlagostól. Az ultrahangkép megmutatja, hogy veleszületett fejlõdési rendellenességrõl van-e szó, de a régebben lezajlott vagy most zajló gyulladás nyomai is megtalálhatók ezzel a módszerrel.
Szükség esetén vérvizsgálat is történik. Ebbõl az orvos megtudja, hogy van-e gyulladás a kicsi szervezetében, és az is kiderül, hogy a vese megfelelõen mûködik-e.

Nem könnyû a pisigyûjtés
A csecsemõtõl vagy totyogótól való vizeletgyûjtés nem tartozik a vidám elfoglaltságok közé. Mégis muszáj a legnagyobb körültekintéssel hozzáfogni, hogy kizárjuk a „hamis pozitív” vizsgálati eredményt, vagyis azt, hogy betegnek nyilvánítsák a kicsit, holott nem is az. A bõrön és a külsõ nemi szerveken sok olyan baktérium él, amely ott semmi problémát nem okoz, de ha a vizeletbõl mutatják ki, komoly bajt jelez.

• Nefrológiai szakrendelések

Az anyaméhben kapta
A legújabb kutatási eredmények szerint a babák egy része már magzatkorban fertõzõdik, amikor az anya húgyúti gyulladáson megy keresztül. A kismama betegségét talán észre sem veszik, hiszen a terhességi hormonok komoly védelmet nyújtanak, a tünetek szinte észrevétlenek maradnak. A baj a kialakulása után sem jelenik meg azonnal, mert az anyatej védõhatása nagyon erõsen érvényesül. Az lenne a legjobb, ha minden kisbabáról meg lehetne mondani, hogy hajlamos-e a húgyúti fertõzésre, vagy – ne adj’ isten – éppen beteg, bár ennek nincs látványos jele. A hathetes korban elvégzett csípõultrahang mellett néhány perc alatt el lehetne végezni a vese vizsgálatát is (sok helyen ezt már meg is teszik). Ha a vesemedence tágult, vagy a vesébõl a húgycsõbe vezetõ átjáró a kelleténél szûkebbnek mutatkozik, további vizsgálatokra és fokozott figyelemre van szükség. Az ultrahangnál biztosabb eredményt mutat a radiológiai vizsgálat, ahol ráadásul kiderül, hogy a kiválasztó szervek formai eltérésérõl vagy „csak” mûködési hibáról van-e szó. Ma már nem kell minden formai problémánál mûtétre számítani, egyes elérések gyógyszeres kezelésre is megszûnnek.

Jobb félni
Ha valaki átesett húgyúti fertõzésen, magában hordozza a betegség kiújulásának lehetõségét. A betegek fele biztosan újra találkozik ezzel a problémával. Ezért szükséges, hogy a picik vizeletét háromhavonta ellenõrizzék, illetve minden olyan betegség alkalmával, amely gyengíti az ellenálló képességet. Emellett évente ultrahangvizsgálaton is meg kell jelenni. De miért ez az óvatosság? A vese sajnos sérülékeny szerkezet. A gyulladás szinte mindig hegesedéssel gyógyul, ez rontja a vese „munkaképességét”, és egyben újabb betegségekre hajlamosít. A rosszul mûködõ vese magas vérnyomást okoz, és krónikus veseelégtelenség is kialakulhat.

Gyógyszer és folyadék
Legtöbbször antibiotikumos kezelésre gyógyul a betegség, pusztán az idõ itt nem segít, mint a vírusfertõzéseknél. A hosszú antibiotikumos kezelés tönkreteheti a bélflórát, és újabb hasfájást okoz. Egyéves kor után adjunk a kicsinek savanyított tejtermékeket, ez segíti az emésztõszervek felépülését is. A szoptatás és a sok folyadék itatása mindenképpen elõmozdítja a gyógyulást. A húgyúti fertõzésre hajlamos gyereket ne vigyük bébiúszásra vagy uszodába. A természetes vizekben lubickolhat, az nem ártalmas.

Fiúk, lányok
Csecsemõkorban inkább a fiúk hajlamosabbak a megbetegedésre, mivel õk esendõbbek a lányoknál. Ilyenkor még a véráram útján jut a vesékhez a kórokozó akár más szervekbõl is – torokgyulladás is lehet a kiindulópont. Késõbb a lányok vezetnek a „felfázásversenyben”, nekik sokkal rövidebb a húgycsövük, könnyen felszáll a fertõzés. A húgycsõ nyílása ráadásul közel helyezkedik el a hüvelyhez és a végbélnyíláshoz, s ezek természetes élõhelyei a különbözõ baktériumoknak. A hólyagizom elégtelensége is hajlamossá tesz a húgyúti fertõzésekre, de olyan páciens is akad, aki mindenféle kimutatható eltérés nélkül egyszerûen fogékony erre a betegségtípusra.

Szaktanácsadó: Dr. Visy Mária nefrológus, II. Számú Gyermekklinika
 

kismama.hu

Hozzászólások (0)

A hozzászólások megjelenítése/elrejtése

Szólj hozzá Te is!

A hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése

Név:

Email:

Hozzászólás:

kisebb | nagyobb

Írd be a képen látható karaktereket

Küldés