Sírás, fáradt nyöszörgés, elégedett szuszogás - az elsõ hetek babanyelve.

 Két hónapos kor környékén kezdõdik a gõgicsélés, amely az elsõ lépés a beszéd elsajátítása felé.

Mindegy, hogy Budapesten, Londonban vagy Delhiben járunk, a kisbabák gügyögése mindenhol ugyanúgy hangzik: az a, i, u, o magánhangzókból a p, b, m, n mássalhangzókból áll össze. Féléves kor körül a gyermek fõként azokat a hangokat ismételgeti, amelyeket gyakran hall. Játszik a hangokkal: egymás után teszi õket, megduplázza, ismételgeti: pl. bababa, dedede, gagaga, mammamma.

Tíz hónapos kor körül mondják ki a kicsik az elsõ értelmes szavakat. Már számos fogalom él bennük (családtagokról, játékokról, háziállatokról, testrészekrõl), és a felnõttektõl tanulják meg, hogyan nevezhetõ meg az a fogalom.

Szókincsük azonban még sokáig nem elég nagy ahhoz, hogy mindent ki tudjanak fejezni, amit szeretnének. Ezért gyakran egy-egy szóval több, jelentésben egymáshoz közeli fogalmat is megneveznek. Mondjuk, kutyusnak szólítják a cicát és kiscsirkét is. (Nem azért, mert nem ismerik a kutya szó jelentését, hiszen a képeskönyvben hibátlanul megmutatják, melyik állat a kutya.) Gondoljunk csak bele, mekkora gondolkodásbéli eredmény ez: a gyermek felismeri, hogy a dolgok bizonyos szempontok alapján összetartozóak lehetnek. (A tejet vagy a nagyit ugyanis nem kutyusozza le!)

Másfél éves korban a baba szókincse általában 20-25 szóból áll. Mikor iskolába megy, körülbelül 14 000 szót ismer majd. Ez azt jelenti, hogy átlagosan kilenc szót jegyez meg naponta! A nyelvet úgy sajátítja el, mint a felnõttek az idegen nyelvet: ha hall egy ismeretlen szót, a szövegkörnyezetbõl találja ki, melyik fogalomra vonatkozik.

Másfél éves kor körül kezdi el mondatokká fûzni a szavakat. Eleinte két-három szót kapcsol össze ("ott mama") toldalékok, névelõk, kötõszavak nélkül. Aztán ösztönösen ráérez a nyelvtani szabályszerûségekre. A jellegzetes hibák ("láttam lót, ettem kenyért") azt mutatják, hogy nemcsak a szülõk beszédét utánozzák, hiszen a helytelen formát nem tõlük hallották, hanem megpróbálnak egy szabályt alkalmazni, a rendhagyó ragozású szavakkal azonban meggyûlik a bajuk.

Három és fél éves kortól a legtöbb gyerek már egyszerû mondatokat használ ("Kérek csokit."), majd nemsokára az összetett mondatok ("Nem akarom megenni, mert nem ízlik.") is megjelennek a beszédükben.

[origo]

origo/babázó

Hozzászólások (0)

A hozzászólások megjelenítése/elrejtése

Szólj hozzá Te is!

A hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése

Név:

Email:

Hozzászólás:

kisebb | nagyobb

Írd be a képen látható karaktereket

Küldés