The Code – egy prémium Holt-tengeri kozmetikum a Jordán oldalról!

Jordánia nem kevésbé nagyhatalom a Holt-tengeri kozmetikumok gyártásában és forgalmazásában, mint a tó másik felét birtokló Izrael.

Tejallergiásan is teljes, ÉDES élet: Magic Milk és Alpro! (2.)

Nem kell lemondani a túrós tésztáról és a túrórudiról, ahogy a Danette csokipudingjára hasonlító nyalánkságról és a csokifagyiról sem. Kiváltjuk a komponenseket!

A babaápolás ABC-je

Mindig minőségi és kedvelt könyvekkel, szakirodalmakkal várja a babákat váró és közelmúltban kismamává vált édesanyákat az Alexandra! Hogy segítsen, ha elakadnál a kicsi ellátása során, A-tól Z-ig!

Mit adj, mit kérjek? Ajándék tippek Valentin-napra!

Ajándékot adni és kapni jó, de csak akkor, ha gondosan választjuk ki, s valóban örömöt tudunk szerezni a megvásárolt portékával. A férfiak előszeretettel állítják, hogy „rosszak” az ajándékvásárlásban, „nem romantikus alkatok”, holott az egész ajándékozási procedúra mögött az húzódik meg, hogy oda...

Velencei karnevál és Észak-Olaszország más gyöngyszemei

Észak-Olaszország relatíve közel van, EU ország, így személyigazolvánnyal is nekivághatunk a túrának. Ráadásul itt a farsang, a karneválok ideje, irány tehát Velence, a gondolák és csatornák hazája!

Apróhirdetés

Bejelentkezés

A regisztráció nem jár számodra semmiféle anyagi kötelezettséggel, azonban ezzel elfogadod magadra nézve a Mamanet házirendjét.

Érezd jól magad!
... és ne feledd! "Ne bánts meg másokat!"

További cikkek

Legolvasottabb tartalom

Bukfenc és diszlexia

(0 Szavazatok)

Gyermekek - Gyermeklélek

2005. szeptember 13. kedd, 07:28

A csúszó-mászó, késõbb futkározó és labdázó kisgyerek ezekkel a mozgásokkal nem csupán a testét ügyesíti, hanem az agyát is csiszolja. Az élet elsõ éveiben elsajátított fizikai készségek, kihatnak a késõbbi szellemi teljesítményre.

A tudósok még jó tíz évvel ezelõtt is egészen másként képzelték el az agy kifejlõdését az egyes embereknél. A genetikai örökség meghatározó mivoltából kiindulva feltételezték, hogy mindenki elõre beprogramozott agytekervényekkel születik.
Ma már sokkal árnyaltabb képünk van mindarról, ami a koponyánkban történik, mivel a nagy felbontású számítógépes tomográfok (PET) a sejtek szintjéig képesek láttatni az agyi folyamatokat.
A mai álláspont szerint egy kifejlett agy százmillió idegsejtet tartalmaz. Ezek egymáshoz kapcsolódva hozzák létre azokat a bonyolult funkciót, amibõl az emberi magatartás összeáll. Minden idegsejt több ezer másik idegsejthez kapcsolódik, és így érintkezések trilliói keletkeznek. Az idegsejtek közötti hálózat hossza több, mint százezer kilométer.

Az élet fenntartásához szükséges legfontosabb agyi "áramkörök", amelyek a légzésért, a szívmûködésért, a belsõ szervek irányításáért, a reflexeinkért felelõsek, valóban velünk születettek, de a finomabb funkcióinkhoz szükséges agyi ideghálózat a környezetbõl érkezõ ingerek hatására alakulki. Az emberi agy felépítése csak ezeknek a külsõ hatásoknak a révén teljesedik ki.
Az élet elsõ éveiben a mozgás és az érzékszervi benyomások adják azt az ingertömeget, ami az újszülött agyát folyamatosan "érleli". Az idegsejtek közötti kapcsolatok, a szinapszisok erõsségét és bonyolultságát ezek a tapasztalatok határozzák meg.
Azok a kapcsolatok, amelyeket nem aktivizálnak, nem használnak eleget vagy gyengék, egyszerûen elsorvadnak, éppúgy mint egy fa gyenge ágai. Ha viszont a neuronok sokat vannak "edzésben", akkor az agyba való integráltságuk, a saját áramköreik bonyolultsága fokozódik.

Az agykutatók másik nagy felfedezése a közelmúltból az ún. idõablakok megismerése. Kiderült, hogy csaknem mindenfontos készségnek és képességnek van egy különösen alkalmas tanulási periódusa, ezt hívják idõablaknak. Ha ezt a gyerek valamilyen okból elmulasztja, akkor az agyában az adott funkcióhoz szükséges ideghálózat nem fejlõdik ki teljes terjedelmében. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy fogyatékos lesz a gyerek, bár szélsõségesen hátrányos helyzetben, amikor nem kapja meg a szükséges külsõ ingerek, élmények minimumát sem, még ez is elõfordulhat.
Ezen ismeretek birtokában a szülõk sokat tehetnek azért, hogy gyermekeik agyfejlõdését serkentsék. Nem különleges okosító feladatokról van szó, hanem csupa olyasmirõl, aminek látszólag nem sok köze van a késõbbi értelmi képességekhez.
Az élet elsõ két évében az elsõdleges, ún. motoros mozgás tökéletesítése járul hozzá leginkább a megfelelõ agyi hálózat fejlesztéséhez. Ennek érdekében a gyereknek minél több, az egész testet igénybe vevõ mozgásra van szüksége: mászásra, kapaszkodásra, ugrásra, ütésre, dolgok elkapására, gurítására, egyensúlyozásra stb.
A kisgyerek játék közben a finomabb izmai feletti kontrollját fejleszti, ez teszi majd lehetõvé az írást és a rajzolást, és általában a kéz munkára való használatát. Az iskoláskorban kialakuló,elsõsorban az olvasást akadályozó diszlexia egyik lehetséges oka épp a finommototoros mozgások rendezetlensége, fejletlensége.

Tanulásmódszertan