|
Mesélj este gyermekednek
Volt gyermekkorodban kedvenc meséd? És mesehõsöd?
Talán nincs olyan ember e világon, aki ne tudna legalább egy kedvenc mesét vagy választott mesehõst megnevezni. Ugye neked is van ilyen? Nem vagy kíváncsi, hogy vajon milyen életre szóló közvetlen és közvetett hatások érnek bennünket a mese, a kedvenc mesehõs által?
A téma rengeteg megközelítési, bemutatási, elemzési lehetõséget rejt nem beszélve a szubjektivitásról. Ez alól mi sem vagyunk kivételek, megközelítésünk során csak felvillantunk olyan kevéssé ismert mindennapos és szakmai ismereteket, amelyek mindenki számára érdekességet, esetleg újdonságot és tanulságot is jelenthetnek.
Az ember egyéni, az emberiség történelmi, társadalmi fejlõdése és a mesék világa összefügg. A mesék, mítoszok, legendák a kezdetektõl végigkísérik az emberiséget.
Mesék, mítoszok, legendák
A mesék az idõk mélységes kútjába vezetnek vissza.
Ki ne ismerné?
Talmud, Biblia, Korán. Az ezeregy éjszaka meséi, Káma-Szútra, Iliász, Odüsszeia, Az aranyszamár, A csodaszarvas legendája, Száz fabula, Robin Hood, Mesék az igazságos Mátyás királyról, A róka meg a holló, A rendíthetetlen ólomkatona, Piroska és a farkas, Hetvenhét magyar népmese, Óz a nagy varázsló, Micimackó, A kis herceg és így tovább a végtelenségig...
Sokak számára feltûnhet, hogy a felsorolásban többféle epikai mûfaj és csoportosítás szerepel nagyjából idõrendben felsorolva (Kr. e. 2000- napjainkig) és egybevonva. Kezdjük hát el segítségükkel a témánk felbontását.
Jelentõs kultúrtörténeti emlékekben és a mindennapos vallásgyakorlatban megjelennek a mesék. Tartalmukban ötvözik a kollektív bölcsességet és az egyéni tanítómeséket. Ez alól egy vallás sem kivétel, eredjen bármely világrészrõl, történelmi korszakból, kultúrából.
A mesék léteznek a legrégebben, visszavezethetõk az emberiség írásbeliségének elõtti történelmi idõszakába. Az írásbeliség megjelenésével, a tartalom és forma részleges változásával válik el a mese a mítoszoktól és legendáktól.
Mi a mese?
Két meghatározás és kiegészítésük:
· A kollektív tudattalan tartalmai az archetípusok. Archetípus: a platóni eidosz magyarázó leírása szerint az õsidõk óta meglevõ általános képek. Jól ismert kifejezõdésük a mítosz és a mese. (Carl C. Jung. 1875-1961)
· Minden mesék kezdete a népmese. Egy olyan csodálatos történet, amely egy közösség alkotása, szerzõje nem ismert. Célja, hogy értékekben gazdag élet megélésére bíztassa hallgatóját. Ezt a célját a szórakoztatáson keresztül éri el. Fajtái: varázsmese, fabula (tanító mese, állatmese), csalimese stb.
Mielõtt tovább mennénk, jeleznünk kell egy bizonytalanságot. Nem minden mese, mítosz, legenda valóság nélküli.
Erre a legszebb példák:
A bibliai Noé és családja, az özönvíz története. Mai kutatások szerint a történet alapját képezõ esemény megtörtént. (Legrégebbi írásos emléke Mezopotámiába, Kr. e. 1300-1500 környékére tehetõ. Kutatók szerint még régebben történt.)
Széljárta Ilion vára. Trója, mai nevén Truva a Hiszarlik dombon. (Alapítva Kr. e. 3000. A trójai háborúban elpusztult kb. Kr. e. 1200 vagy 1300-ban.) Heinrich Schliemann (1822-1890) 1871/73-ban megtalálta Priamosz kincseit Homérosz Iliásza alapján.
Lehet, hogy Atlantisz sem csak egy mese?
Kis kitérõnk után kanyarodjunk vissza fõ témánkhoz, a mesékhez.
Hazánkban az óvodákban népszerû Csiszta mókus figurája és meséje, amely tanmese a dohányzás ártalmasságáról.
Közoktatásunkban az alapfokú oktatásban, az ötödik osztályban (10-11 éves korosztály) tananyag a mese.
A mesék legõsibb fajtája a népmese. Ezen belül idõrendben közel azonos idõszakban jelennek meg a varázsmesék és a tanítómesék.
Tanításakor sokan használják Kalocsai-Kiss-Szabóné (1980) által kidolgozott módszertant:
· Az elsõ mese tárgyalásakor a mese vagy annak részlete elmesélhetõ bemutatva, hogy a mesének meghatározott kommunikációs célja van
· Jellemzõje, hogy jó és rossz szereplõi vannak
· Általában a mesehõsnek a legkidolgozottabb a jelleme
· Mesehõsnek célja, küldetése van, amely elérésében a többi mesehõs, szereplõ segítheti vagy gátolhatja
· A népmese szereplõi jellegzetes nyelven beszélnek
· A varázsmese állandó cselekménysort tartalmaz, egyéni felhasználása változó. (Állandó cselekmények: kiindulás, próbatételek, esküvõ; állandó szerepkörök: hõs, ellenfél, királykisasszony, adományozó stb.)
· A szereplõk szerepköre állandó, de egyéni vonásaik mindig mások
Varázsmese
A mesehõs, a szereplõk emberfeletti és csodálatos – a világot, a szereplõket megváltoztatni képes – hatalommal rendelkeznek. Gyakoriak bennük a nem "evilági" szereplõk. Egyéni tulajdonságaik és jellemzõik szinte minden ilyen mesetípusban azonosak. (Öreg banya, jóságos anyóka, táltos, tûzokádó sárkány, démon, kobold, manó, óriás, tündér stb.)
Talán ide vezethetõ vissza a világon elterjedt, részleges szabályokon, egyéni mesefûzésen, a szabad fantázia világán alapuló, cselekménnyel rendelkezõ, több szereplõs, eljátszható "Fantasy" szerepjátékok sikere.
Fabulák
(Mesék, tanítómesék, állatmesék)
Eredetüket tekintve lehetnek népi bölcsességen, kollektív tudáson és tapasztalaton alapuló mesék, illetve konkrét szerzõhöz is köthetõk. Kiemelkedõ szerzõk és mûvek:
· Aesopus (Kr. e. VI. sz.): A róka meg az oroszlán
· Apuleius (Kr. u. 158): Az aranyszamár
· Heltai Gáspár (1510-1574): Száz fabula
· Jean La Fontaine (1621-1695): A róka meg a holló
A fabulák szerkezete
Szinte kivétel nélkül azonos.
Jellemzi:
· Helyzetrajz
· A szereplõk párbeszéde
· A párbeszéd erkölcsi tartalmát szemléltetõ cselekmény
· Az erkölcsi vagy gyakorlati tanulság
· Az afroázsiai és európai népek, indiánok és eszkimók népköltészetének tanítómeséire jellemzõ, hogy kevés bennük a részletezõ leírás, epikus rész/részlet, a tanulság felé siettetik a párbeszédet
· Egyéb európai és esópusi eredetûek, amelyek tudatosan szerkesztettek, a helyzeteket és szereplõket utalásszerûen említik meg, a párbeszéd jelentõsen csökkentett, a tanulság levonását a hallgatóra bízzák.
Mûmese
Szerzõje ismert, önálló írói alkotás, illetve eredeti népmesék átirata. Ide sorolhatók a legnagyobb meseírók és gyûjtõk, mint:
· Regõsök, dalnokok, bárdok, druidák (az élõ népi emlékezet)*
· Grimm testvérek: Wilhelm (1786-1859) és Jakob Grimm (1785-1863)
· Hans Christian Andersen (1805-1875)
· Benedek Elek (1859-1929)
· Gárdonyi Géza (1863-1922)
· Illyés Gyula (1902-1983)
* Nevükrõl és életükrõl nem tudunk semmit. Szerepük miatt soroltuk ide õket .
A mese pszichológiája
Itt is a bõség zavarával küszködhetünk. Hiszünk abban, hogy az evolúció mindenre magyarázatot ad, ezért ezt itt sem hagyhatjuk ki.
Evolúció és születés
Az emberi egyéni fejlõdés, születéskori fejlettségi fok és jellemzõi meghatározóak.
A felegyenesedés, az idegrendszer és az agy fejlõdése, a beszéd és az érzelmek, a gondolkodás kialakulása és fejlõdése érdekesen kapcsolódik össze a mesékkel.
A felegyenesedésbõl eredõ szülõcsatorna szûkülése, az evolúciós fejlõdés eredményeként kialakuló fejlett agyi szerkezet, az agyféltekék, a hatalmas elülsõ (frontális) lebeny a születés pillanatában még éretlen, csak részben funkcionál.
Születéskor az õsi agyi szerkezetek, a központi idegrendszerben, a fehérállományban elhelyezkedõ idegi pályák és szervek biztosítják a fennmaradáshoz szükséges olyan õsi reflexeket, mint a szopás, nyelés, hányás stb. Funkcionálisan kiemelt és már ekkor jól mûködõ agyi szervek pl.: a talamusz, az amygdala. Az agyféltekék funkcionális mûködése, felosztása kialakulatlan. Ez igaz a szürkeállományra is. Születéskor a csecsemõ még "ösztönlény". *
* A legújabb kutatások szerint a csecsemõ ennél sokkal többre képes.
Õsbizalom
A gyermek születéskor és életének a kezdeti szakaszában biológiailag kiszolgáltatott minden fajta értelemben. Léte a környezetétõl függ.
A közvetlen biztonságot, védelmet, táplálékot, gondozást, a tapintási, nyomási és egyéb taktilis, a hõ, a hang, a szívhang stb. ingereket, kellemes élményeket ebben a korban az anya jelenti gyermekének. Az anya által nyújtott ingerek a már jól mûködõ agyi szerveket ingerlik (agytörzs, talamusz, amygdala). Erik H. Erikson (1963) ezt a szakaszt oralszenzoros (szájérzékelési) szakasznak nevezte el. Az anya a megbízható és elvárt külsõ jelenségbõl belsõ bizonyossággá válik. A gyermek ezen a szinten a fájdalmat a külvilágba, az örömöt a belsõ világba szeretné helyezni. Erikson az anya belsõ biztonságérzetét, meggyõzõdését tartja elsõdlegesnek a gyermek egészséges személyiségfejlõdéséhez. (Pszichológiai Kislexikon, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 248. lap)
Az elsõ életévben kívánatos harmonikus anya-gyermek kapcsolat alapozza meg a gyermek késõbbi bizalmát a világgal, a környezetével szemben, optimizmusát a dolgok kimenetelével kapcsolatban. A bizalom megtartása a gyermek késõbbi életében kamatozik, pl.: partnerkapcsolatában, szocializációs folyamataiban, érzelmi életében, szakszóval élve a gyermek egészséges pszicho-szociális fejlõdésében.
Más kutatók vizsgálatai és feltevései szerint a csecsemõkorban az agykéreg jobb oldala szorosabb kapcsolatban van az amygdalával, s emiatt is válik az érzelmi élet mûködtetõjévé. A bal félteke a verbalitásért (szóbeli képességek, beszéd) felelõs.
Több kutató feltételezése teszi izgalmassá a kérdést, amelyekbõl néhányat bemutatunk.
A két félteke eltérõ fejlõdését egyes kutatások is bizonyítják. Ezek szerint a 13 hónaposan beszélni kezdõ kisbabáknál a szóbeli (verbális) reakciók nem jelennek meg együtt az érzelmi reakciókkal. Ez kb. csak a 19. hónap után történik meg.
Egyéb feltevések szerint, amelyek elvezetnek a mesék és a mesélés közvetlen/közvetett hatásainak az értékeléséhez a következõk:
1. Az amygdala a látó- és halló kéregbõl érkezõ bemeneten kívül a talamuszon keresztül is kap vizuális és hallási ingert
2. Az amygdala az embernél a kéregbõl is kaphat szóbeli (verbális) jelentéseken alapuló információt
Ezzel eljutottunk ahhoz a késõbbi életkori szakaszhoz, ahol a közvetlen vegetatív (zsigeri) és egyéb testi inger részben/egészében leválik hordozójáról, az anyáról vagy más családtagról és helyébe lépnek: a szimbolikus rendszer (beszéd) és a magasabb szintû idegrendszeri pályák.
Az esti mese és körülményei
A kisgyermekkor lényeges történése volt régen a szülõk valamelyikével történõ esti mesehallgatás. Jellemzõi:
· Testi jóléti állapot (tisztálkodás és étkezés utáni, jóllakottsági állapot)
· Nyugalom és csend a környezetben
· Elalvás közeli, ellazult, "módosult" tudatállapot
· Gyakori testkontaktus, bõringer, pl.: simogatás stb.
· Meghitt együttlét a szülõvel, megerõsítve az "õsbizalmat"
· Esetenként a történet közös megbeszélése vagy mesélése a kisgyermek kérése alapján: " Meséld onnan, hogy..." vagy "Azt a részt meséld, ahol..."
A helyzet, a testi állapot jelzései, a dolgok, az események történésének idõ- és sorrendje mind felidézik és emlékeztetnek a korai, az elsõ életévek tapasztalataira.
Mindez együtt elõhívja az õsi, vegetatív (belsõ szervi és testi, idegi) reflexpályákban már kialakult és rögzítõdött testi érzeteket, folyamatokat, állapotot.
Emiatt késõbb a beszéd, a mese hallgatása, a szóbeli ingerek is kivált(hat)ják az õsi, érzelmek, érzések, az érzelmek alapjául szolgáló idegi pályák reakcióit!
Ugye, ezután mindig mesélsz majd este gyermekednek?
Mese és a gyermeki gondolkodás
Jean Piaget (1896-1980) szerint a gyermeki gondolkodás egyik sajátossága óvodáskorban (2-7 év) a mûvelet elõtti szakaszban a tárgyak megszemélyesítése, az animizmus. A gyermek ennek során az élettelen tárgyakat olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amelyekkel csak élõlények bírnak . Ebben a korban gyakori még, hogy a gyermek valamely dolgot, tárgyat, természeti jelenséget emberi alakban jelenít meg (antropomorfizmus), a szándéktulajdonítás, a mágikus gondolkodás, a cél-oksági elv (finalizmus), az emberi alkotás eredménye minden (artificializmus).
Késõbbi életkorban is jellemzõ lehet a fantázia-hazugság, amely nem valós hazugság, hanem a valóság és képzelet világának összemosása, szétválasztására való képtelenség.
Ebbe a gondolkodási világba a mesék tökéletesen beleillenek. A gyermek fantáziájában õ bármely általa kiválasztott mesehõs lehet, annak ruháját, tulajdonságait és céljait magára öltve.
A szülõi esti mese a gyermek fantáziáját, képzelõerejét is fejleszti! Nem látja el sablonokkal, elõre gyártott képi, vizuális élménnyel, mint a tömegkommunikációs eszközök közül a tévé, videó, mozi stb.
A mese szociálpszichológiája
A mese és hallgatása elõsegíti a kisgyermek szocializációs (társadalmi szabályok és elvárások megtanulása) folyamatát.
A mesehallgatás körülményei már önmagukban is meghatározóak ebben a folyamatban. Az alapjául szolgáló ismereteket, történéseket az elõzõekben már részben bemutattuk. Bölcsõdében és óvodában a mesehallgatáshoz meg kell tanulnia alkalmazkodni társaihoz, a pedagógushoz, magához a helyzethez tartozó szabályokhoz, vágyait tudatosan jeleznie és ellenõriznie kell.
A mesék szereplõinek a tulajdonságai, céljaik, összecsapásuk eredménye, a mese tartalma, erkölcsi tanulságainak levonása mind segítik és felgyorsítják a társadalmi beilleszkedést, a szocializáció folyamatát. A helyes értékrend, magatartás, viselkedés szabályainak elsajátításában a mese nélkülözhetetlen eszköz. Minden mesében megtalálható a büntetés és jutalmazás valamilyen eszközrendszere. (Jutalom pl.: elnyeri fele királyságát, a királylány kezét, boldogan élnek, amíg meg nem halnak stb.; büntetés lehet az elbujdokolás, a szülõi házból és az országból történõ kitiltás, a kiközösítés élménye és ténye, maga a jól kiszámíthatóan bekövetkezõ vereség, a mechanikai sérülés pl.: fejlevágás, kõvé változás. Gyakori a feloldozás és a megbocsátás motívuma.) A mesékben megjelennek a társadalom újratermeléséhez szükséges motívumok, pl.: a munka. (Ez sok esetben a próba eszköze is.) A teljesítményigény, a teljesítmény elvárása. (Pl.: a mesehõs nem alhat megadott ideig, valahány napja van a teljesítéshez stb.) A segítség és elnyert jutalma stb. Sokat segít a mesék megbeszélése is.
Mese és a nemi szerep
Szinte minden mesében megjelenik mindkét biológiai nemet képviselõ szereplõ, akár eltérõ korosztályból. Ruházatuk, viselkedésük, magatartásuk, társadalmi szerepük és helyük a cselekményben egyértelmûen meghatározott. A végeredmény, a mesehõsök házassága, a családjukban születõ gyermekek lehetõvé teszik a korosztálynak megfelelõ szintû szexuális felvilágosítást.
Reméljük, hogy sikerült olvasóink érdeklõdését felkeltenünk e téma iránt, valamint hangsúlyoznunk az esti együttes mesélés és mesehallgatás élményének a fontosságát. A mesék pszichológiai elemzése, alkalmazása további kutatásokat igényel. Már csak egy témakör maradt.
Gyógyító mesék
A mese a gyógyítás és gyógyulás eszköze is lehet. A folyamat lényege a projekció (bennünk levõ gondolatok, érzések, tudattartalmak kivetítése a világról.) Ezek feltárásában segíthet a mese, a mesehõsök jelleme stb. Pl.: Kivel, melyik mesehõssel azonosul a gyermek? Mit jelent a tündér, az óriás? Milyen értékrendek a fontosak számára? A motívumok gyakran megjelennek más életkori helyzetekben és más tesztvizsgálatokban. Elég, ha csak a Rorshach-teszt egyes felelettípusaira utalunk a tartalom elemzése során. A mesék pszichoanalítikus megközelítésével és felhasználásával megismerkedhetsz az Interneten is megtalálható: Csabai Márta–Csörsz Ilona– Szõnyi Magda: Gereznebarka (Tündérmesék, együttes élmény, önismeret) címû cikkébõl és az általunk most bemutatásra kerülõ tesztbõl.
Forrás: http://www.e-pakk.hu/tesztmuhely.htm
|
Mamanetet kezdőlapnak!
A hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése
© APTLAB Netstudio ec.
köszönööm