II. Act-HIB:

A védettség kialakítása egy alapimmunizálásból és további emlékeztetõ oltásokból áll.

Ahogy minden oltásnál, az Act-HIB-nél is, a következõ fontos kérdésekre kell kitérnünk:

• Miért van szükség az Act-HIB oltásra?
• Mit kell tudni az oltóanyagról?
• Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások?

Miért van szükség Act-HIB oltásra?

A "HIB" a Haemophilus influenzae B baktérium nevének a rövidítése. A baktérium nevében az influenza szó azzal kapcsolatos, hogy korábban a klasszikus influenza kórokozójának tartották, de semmiképp sem keverendõ a vírusos influenzával, hiszen influenzát nem okoz, de az egyik leggyakoribb bakteriális légúti kórokozó. Két nagy, a betegséget okozó tulajdonságát is meghatározó csoportja van: a tokot termelõ és a tokot nem termelõ csoport. A tokot termelõ csoport súlyos betegségek, gennyes agyhártyagyulladás (purulens meningitis), gégefõ-gyulladás (epiglottitis), szepszis, tüdõgyulladás (pneumonia), szeptikus ízületi gyulladás (arthritis), csontvelõgyulladás (osteomyelitis) okozásáért felelõs. Ezeknek a betegségeknek nagy része kezelés nélkül potenciálisan halálos is lehet.

Mit kell tudni az oltóanyagról?

A védõoltás a kórokozó poliribozil-ribitol-foszfát (PRP) tokanyagát tartalmazza, olyan antigént, amely protektív antitest képzését indukálja. A jobb antigénhatás érdekében a PRP-t más baktérium fehérjéjéhez konjugálják. A védõoltás a Haemophilus influenzae B tokot nem termelõ csoportja ellen nem véd, így az ezek által okozott enyhébb légúti betegségek (az arcüreg-gyulladás, középfül-gyulladás stb.) továbbra is gyakoriak. A Haemophilus influenzae B elleni oltás Magyarországon a '90-es évek eleje óta hozzáférhetõ, több oltás is kapható. Az Act-HIB nevû oltóanyaggal végzett oltás az 1999. április 1. után született gyermekek részére kötelezõ. A nem csecsemõkorú oltandókkal és a többi Haemophilus influenzae B elleni oltással kapcsolatos információkat ld. a nem kötelezõ védõoltásoknál.

Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások?

Nem szabad elvégezni az oltást akut betegség, lázas állapot esetén és akkor, ha az oltóanyag bármely összetevõjére az oltandó gyermek allergiás.

Bármilyen oltásra érvényes, így erre is, hogy a kezelõorvost mindenféle, az oltandó gyermeknél vagy a családban elõforduló oltási szövõdményrõl, allergiáról tájékoztatni kell. Az oltás mellékhatásaként esetlegesen jelentkezõ láz csillapítására elõre fel kell készülni. Az oltást követõ 24 órában szükség esetén az életkornak megfelelõ lázcsillapítót kell adagolni.