Hazánkban elsõsorban az 1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotban babszem nagyságúra megduzzadó, sárgásbarna színû közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fordul elõ.

Elõször biológiai sajátosságukat, majd ártalmukat és azok megelõzési lehetõségeit foglaljuk össze.

A kullancsok

Hazánkban elsõsorban az 1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotban babszem nagyságúra megduzzadó, sárgásbarna színû közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fordul elõ.

Elõször biológiai sajátosságukat, majd ártalmukat és azok megelõzési lehetõségeit foglaljuk össze.
Biológiai sajátossága
A nõstény 2-9 évig tartó élete során több ezer petét rak, melyekbõl a lárvák a hõmérséklettõl függõen 2-8 hónap múlva kelnek ki. A petébõl kibújó lárvák fejlõdéséhez vérszívás szükséges. A táplálkozástól függõen a fejlõdés teljes idõtartama átlagosan 3 év. A háziállatok, földön fészkelõ madarak és hüllõk, vadon élõ emlõsök, valamint az ember vérét szívja. Fûszálakon, bokrokon legfeljebb 1,5 méter magasságban lábaikon levõ karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmat. A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bõrön továbbmászik és csak néhány óra múlva kezd vért szívni. Vérszívás után a bõrrõl magától csak 3-8 nap múlva esik le. Hûvös, nedves homokban táplálék nélkül 3-6 évig is elél, a fiatal alakok azonban az éhezést kb. csak egy évig bírják. Száraz idõben a nedves avar alá húzódik. Nagy számban különösen tavasszal április-június között és õsszel, szeptemberben fordul elõ.

Terjedése

Az emberre esõs, nyirkos idõben, többnyire a kerti munka során vagy kirándulás közben kapaszkodik fel. Kertjeinkbe a háziállatok, a földön fészkelõ madarak és a vadon élõ kisemlõsök "potyautasaként" kerül be.

Ártalma
Két megbetegedést a kullancs-encefalitiszt és a Lym-kórt terjeszti.

A kullancs csípése többnyire teljesen fájdalmatlan, így észrevétlen marad, mivel a szúrcsatornába fecskendezett nyálnak érzéstelenítõ hatása van. A fertõzött kullancs nyálmirigyébõl a megbetegedést elõidézõ kórokozók csak a beszúrást követõ 4-6 óra múlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe.

A kullancs-encefalitisz vírusát a vadon élõ állatokról az emberre a kullancs viszi át. A fertõzés jelentõs része tünetmentesen, kisebb része pedig influenzára emlékeztetõ betegségtünetekkel, lázzal, fejfájással, rossz közérzettel zajlik le. Azonban egyes esetekben súlyos idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak. Általában a betegség teljes gyógyulással végzõdik.

Fertõzött kullancsok elõfordulási helyei

     A betegség terjesztése szempontjából kizárólag azok a kullancsok veszélyesek, amelyek vírust hordoznak.
     A térképrõl kitûnik, hogy laboratórium vizsgálatokkal is igazolt természeti gócok az ország délnyugati, nyugati és északi területein találhatók, melyek a szomszédos orszá-gok (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország) természeti gócaival összefüggésben vannak. Ezeken a helyeken is legfeljebb minden ezredik hordozza a megbetegítõ vírust, egyéb területeken pedig 5-10000 kullancs közül csak egyben található kórokozó. Ebbõl következõen a fertõzés, különösen a súlyos megbetegedés lehetõsége rendkívül csekély.

Ezt támasztják alá az Országos Epidemiológiai Központban 1977-tõl vezetett adatok is. 1977 és 1997 között évente átlagosan 240, 1998-tól azonban - elsõsorban a védõoltások egyre fokozódó mérvû elterjedésének eredményeként - évente csak 46-84 megbetegedés fordul elõ. A betegek (akiknek több, mint 80 %-a 20 évesnél idõsebb volt) 65 %-át Nógrád, Somogy, Vas, illetve Zala megyékben észlelték. A megbetegedés 50 %-a június-július hónapban jelentkezett, tehát a kullancsok elõfordulási gyakoriságával szoros összefüggést mutat. Leginkább azok a középkorú felnõttek vannak kitéve fertõzésnek, akik munkájukból adódóan gyakran találkozhatnak kullanccsal (pl. erdészek, favágók, vadászok stb.).

A Lyme-kórt a vadon élõ állatokról a kullancsra kerülõ és ott elszaporodó baktérium (Borrelia burgdorferi) okozza.

Legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bõrpír, amely általában néhány napos lappangási idõ után a csípés helyén jelentkezik. A bõrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdõdik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyûrût formál. A bõrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égõ érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, valamint agyi izgalomra utaló tünetek is. Igen ritkán, a kullancscsípés után 1-2 hónap múlva szívpanaszok és neurológiai tünetek (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás) is jelentkezhetnek. Legtöbbször azonban semmilyen társtünete nincs. A betegség amelybõl 1998-2003. között évente 992-1258 igazolt eset fordul elõ viszonylag jóindulatú és gyógyítható.

Mindkét megbetegedés gyanújakor forduljunk orvoshoz!

Védekezés a kullancsok ártalma ellen
Irtásukra a permetezés alkalmas, amellyel a jól körülhatárolt kertekbõl biztonsággal kürtható. Mivel a kullancsok a legtöbb rovarirtó szerrel szemben igen érzékenyek, ezért azokban a kiskertekben, ahol a zöldségágyásokat, a gyümölcsbokrokat, a fákat és a szõlõt kártevõk ellen rendszeresen permetezik, ott aligha marad kullancs életben. Leginkább az erdõk mentén levõ zártkertekben és az újonnan parcellázott kiskertekben szükséges kullancsirtásra felkészülni. A permetezõszerrel (ACTELLIC 50 EC) célszerû a kezelést már április hónapban megkezdeni, júniusban pedig megismételni. Szeptember közepén érdemes még egy újabb permetezést beiktatni, mert ezzel a következõ esztendei elszaporodásuknak vethetünk gátat. A kullancsirtás azonban csak átmeneti eredményt ad, ugyanis azok a különféle állatokkal ismételten behurcolásra kerülhetnek.

Megelõzésükre legfontosabb a bõrbe fúródott kullancs mielõbbi felderítése és eltávolítása, az ún. kullancsvizit, illetve rovarriasztó szerek használata. Kullancs-encefalitisz ellen védõoltás is rendelkezésre áll.

Kullancsvizit. Ha a bõrünkbe befúródott kullancsot idõben felfedezzük és elpusztítjuk, akkor nem kerülhet vírus a szervezetünkbe, ugyanis az állat a vérszívást követõen (kb. 4-6 óra múlva) juttatja a kórokozókkal fertõzött nyálát az emberbe. Ezért a kerti munkát befejezve vagy a természetjárásból hazatérve vegyük szemügyre gondosan azokat a területeket, elsõ- sorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok elõszeretettel befúrják magukat. Mivel felismerésük nehéz - a kifejlett példány vérszívás után is legfeljebb lencsényi anyajegyre hasonlít - ezért figyelmes keresésre van szükség!

A kullancs a bõrbõl két körmünk közé fogva gyengén csavaró mozdulatokkal óvatosan kihúzható, de csipesz vagy a gyógyszertárakban beszerezhetõ "Kapiller-féle kullancs-kiemelõ kanál" segítségével az eltávolítás könnyebb.

Az élõ kullancs eltávolításakor annak feje könnyen leszakadhat és a bõrben maradva idegen testként viselkedik, a szálkához hasonlóan gennyedést okozhat. Ennek kezelése orvos feladata lehet. A csípés helye a kullancs eltávolítása után is néha még napokig vörös és viszket.

A különféle rovarriasztó szerek (pl. AUTAN ACTIVE, JOHNSON OFF, PROTECT-B, SZUKU, UNISTOP stb.) a kullancsokat a kezelt bõrfelülettõl távol tartják, így csípésüket megakadályozzák. A különféle készítmények (aeroszol, krém, folyadék, stift stb.) hatásának ideje a felvitt mennyiségtõl függ. A rovarriasztó szerekkel a szabadon hagyott bõrfelületeket kell bekenni, de az aeroszol palackkal a ruházat is kezelhetõ.

A kullancs-enkefalitisz leghatékonyabb megelõzési módja az aktív védõoltás, amely 3 oltásos alapimmunizálásból áll. Az oltást - a megfelelõ védettség kialakulása érdekében - ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 3 évenként emlékeztetõ oltás szükséges.
 

Forrás: antsz

Hozzászólások (0)

A hozzászólások megjelenítése/elrejtése

Szólj hozzá Te is!

A hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése

Név:

Email:

Hozzászólás:

kisebb | nagyobb

Írd be a képen látható karaktereket

Küldés