Beszélni, beszélni, beszélni! Talán ez lenne a legjobb nevelési tanács. Azaz, ha azt szeretnénk, hogy gyermekeink szépen és érthetõen beszéljenek, ahhoz sokat kell velük foglalkoznunk. 

- De vajon milyen ma a helyzet, eleget beszélünk-e, s vajon mennyire helyes a mai beszéd?

- Ha a beszédrõl van szó, akkor a legfontosabb a beszédfejlõdés kialakulása. Aki szépen beszél, csak az tanulhat meg szépen írni, olvasni – véli Ványi Ágnes logopédus. - Ha a beszédállapotot vizsgáljuk, akkor fel kell mérnünk, hogy hogyan beszél a gyerek, s meg kell vizsgálni, hogy milyen fejlett a beszédértése.

- Mit jelent a beszédértés, honnan tudja egy szülõ, hogy a gyerek érti, amit mond neki?

- Elhangzik egy mondat, hogy menjünk el a boltba. A kisgyerek, aki még csak 3 éves, nem a mondatot érti, hanem a szituációt. Anya megfogta a kosarat, öltözik, akkor õ is öltözik és 
elindul. Ez még nem egyenlõ a beszédértéssel, amelynek 5-6 éves korra már tökéletesen ki kell alakulnia. A beszédértés tehát mindenféle beszédprobléma mellett talán a legfontosabb! Hiszen amikor a gyerek elkezdi az iskolát, s tanulja a betûk írását, sajnos nem fogja érteni, amikor a tanító néni mondja, hogy miképp kell egy-egy betût leírni. Nem lesz számára tiszta a jobbra fel, egyenesen le, vagy a balra le kifejezések. S innen sajnos egyenes út vezet az olvasás-, írásproblémákhoz.

- Mit tehet a szülõ? Megelõzhetjük-e, hogy ez a probléma kialakuljon?

- A gyanús jeleket hamar észre lehet venni. Az elsõ jel, amely a beszédértés problémájára utalhat, a hangátvetés lehet. Amikor azt mondja a gyerek: -Jaj de szép ez a vimmalos. Ez aranyos 3-4 évesen, de 5-6 évesen már probléma. Érdemes megfigyelni, hogy hogyan tanul verseket, keveri–e, vagy meg tudja jegyezni a számára ismeretlen jelentésû szavakat. Fontos, hogy mennyire gazdag a gyerek szókincse, meg tudja-e értetni magát a többi gyerekkel, s vajon õt megértik-e? Ahhoz, hogy ezeket a problémákat elkerüljük, persze nagyon sokat kell velük beszélni, s akármennyire is ellene mondok magamnak, még a televízió is hasznos lehet. De mértékkel, s szintén szülõi felügyelet mellett, hogy közös élmény legyen egy-egy film, amelyrõl szintén lehet késõbb beszélgetni.

Hibás beszéd

- A beszédfejlõdés mellett sok szülõnek inkább a sorozatos beszédhibákkal van gondja, hogy a gyerek nem beszél szépen, érthetõen.

- Raccsolást, pöszeséget, selypességet szépen lehet korrigálni. Egy-két hang rossz kiejtése iskolába lépéskor még nem olyan vészes. Igazi problémáról akkor beszélünk, ha nyolc-tíz hangot mond rosszul, ekkor már érdemes elgondolkozni, hogy miképp is fog az a gyerek megtanulni írni, olvasni. Érdekes, hogy az „r” hangot mindig kihallják a gyerekek egy-egy szóból, még ha nem is tudják kiejteni. Viszont a sziszegõ hangoknál, a selypességnél komoly betûcserés problémák is lehetnek.
 

- Feltûnt viszont egy új betegség a gyerekek körében, a diszfónia. Mi is ez pontosan?

- A diszfónia a hangszín betegsége, egy kóros rekedtségi állapot. A gyerek préseli a hangot, s ezért bereked. Miért alakul ez ki? Legvalószínûbb, hogy a hatalmas háttérzaj miatt kénytelen a gyerek hangosan beszélni, kiabál az óvodában, iskolában, az utcán, otthon, mert hangos a busz, a rádió, a televízió. A sok hangos beszédtõl begyullad a hangszála, amely el sem múlik, állandósul, s bizony sok-sok betegség forrása is lehet.

- Akár rekedten, akár selypén vagy pöszén, bizony gyorsan beszélünk. Hadarás vagy gyorsbeszéd?

- Valóban, a beszédünk sokat változott, kiabálunk, berekedünk, és gyorsan beszélünk. S ez nem egyenlõ a hadarással. A beszéd tempója gyorsult fel, míg az 1870-es években percenként 25 szót mondtunk ki, az 1960-as évekre ez a tempó felgyorsult percenkénti 79 szóra. A tempó pedig egyre gyorsabb lesz, hiszen a világ is gyorsul körülöttünk. Viszont azt is érdemes megjegyezni, hogy a gyors beszéd nem biztos, hogy összefüggésben van a gyors gondolatokkal, lehet, hogy ez a beszéd magvatlan, semmit érõ. Érdemes erre nagyon odafigyelni, hiszen a gyerekek gondolatai mindig tartalmasak, izgalmasak, amelyeket meg kell hallgatni, ha kell, korrigálni, és persze sokat-sokat beszélni, beszélgetni.
 

Forrás: Nõk Lapja

Hozzászólások (1)

A hozzászólások megjelenítése/elrejtése

...

udv.problema e ha a 4 es kisfiam meg sejpit

zoltani eva , 2010. január 05., kedd

• 
• +0
• 
• 

Szólj hozzá Te is!

A hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése

Név:

Email:

Hozzászólás:

kisebb | nagyobb

Írd be a képen látható karaktereket

Küldés