|
Sok szülõ csak akkor elégedett, ha recepttel a kezében távozik a rendelõbõl, mások éppen az ellenkezõjét értékelik: szeretnék gyereküket antibiotikumok nélkül fölnevelni.
Vajon melyik a helyes út? Az antibiotikumok elõtti világban sok gyereket vitt el baktérium okozta tüdõgyulladás, vérmérgezés, agyhártyagyulladás, és akik meggyógyultak, nemritkán maradandó károsodással, halláscsökkenéssel, értelmi fogyatékosan élték le életüket. Az antibiotikumok felfedezése és nagy tömegben való elõállításuk módjának kidolgozása tíz évvel hosszabbította meg az átlagéletkort. Ám ha visszaélünk ezzel a csodával, eljöhet az „antibiotikumok utáni világ”, amelyben a létezõ gyógyszerek már nem hatnak az ellenállóvá vált kórokozókra, és az orvosok újra tehetetlenül állnak majd a kis betegek ágya mellett.
Gombák csatasorban
A természetben gombák termelnek antibiotikumokat – nem véletlenül. A talajt behálózó gombák többsége (mint a penicilium notatum, vagyis a penészgomba) a talajbaktériumokkal verseng ugyanazért az élõhelyért, táplálékért. Hogy több területet tudjon elfoglalni, kifejlesztett egy anyagot, ami elpusztítja a baktériumokat. Az emberiséget egy véletlen – egy laboratóriumi edényke megpenészedett tartalmának vizsgálata – segítette hozzá a jelenség felfedezéshez. Egyre több gombát tanulmányoznak világszerte, mind több mesterséges antibiotikumot állítanak elõ: a kutatás gõzerõvel folyik. De miért is van szükségünk többféle antibiotikumra? Mert a baktériumok egy részére a régen bevált gyógyszerek ma már nem hatnak. A kórokozók „megtalálják” a méreg ellenszerét, és ellenállóvá (rezisztenssé) válnak.
A történet mindig úgy kezdõdik, hogy egy véletlen genetikai baleset (mutáció) eredményeképp megszületik egy olyan baktérium, amely ellenáll az antibiotikumnak (például olyan fehérjét termel, amely tönkreteszi az antibiotikum kémiai szerkezetét). Ha a beteg gyógyszert kap, az adott antibiotikumra érzékeny baktériumok elpusztulnak, de az ellenálló kórokozó nem, sõt rohamosan szaporodni kezd a felszabadult területen. A legközelebbi megbetegedésnél már hiába kapja a beteg az elõzõ antibiotikumot, ez hatástalan lesz az ellenálló törzsre. Új szer után kell nézni – csak ki ne fogyjunk belõle!
Hogyan kerüljük el a bajt?
Érdekes eredményt hozott az a kutatás, amely az ellenálló baktériumok elszaporodásának kockázati tényezõit vizsgálta. Kiderült, hogy azok a gyerekek a leginkább veszélyeztetettek, akik minden betegségükkel eljutnak az orvoshoz. Sajnos az orvosok egy része nem tudja, vagy nem is akarja elkülöníteni a baktérium okozta betegségeket a vírusfertõzésektõl. Vajon miért nem? Egyrészt azért, mert néhány tünet nagyon hasonló: a torokgyulladást okozó vírusfertõzések összekeverhetõk a bakteriális torokgyulladással, a nátha az arcüreggyulladással, a hörghurut a bakteriális tüdõgyulladással. Alapos vizsgálattal, kikérdezéssel és megfelelõ módszerekkel jól elkülöníthetõ a kétféle kórokozó. Ám sok szülõ csak akkor érzi gyerekét biztonságban, ha „jó erõs antibiotikumot” írnak fel neki. Az orvosok viszont az elégedett paciensekbõl élnek, nem beszélve a gyógyszergyárakról, amelyek gazdasági célja a minél nagyobb gyógyszerforgalom. Az orvos tehát nincs könnyû helyzetben, ha nem akarja elveszíteni a betegét.
Gyógyító idõ
A vírusfertõzésekre nagyon jó gyógyhatású szer áll a szülõk rendelkezésére: ez a türelem. Más dolgunk nincs, mint a gyerek közérzetét javítani kellemes körülmények megteremtésével, babusgatással és a zavaró tünetek (orrfolyás, szájszárazság, fülfájás) enyhítésével – ezekre jól beválnak az õsi praktikák, borogatások, illóolajak, melegítõpárnák, pakolások. Az amúgy egészséges szervezet leküzdi a vírust. Ám nem ritka, hogy a második lázas nap után a szülõ nem bírja tovább, antibiotikumot kér – és itt a bizonyíték: a gyerek másnapra jobban lesz. Ilyen esetekben hihetetlennek tûnik, hogy a kicsi gyógyszer nélkül is éppen ennyi idõ múlva jött volna rendbe – a gyógyulást az antibiotikumnak tulajdonítják.
Jó baktériumok
A baktériumok túlnyomó többsége hasznos – míg a vírusok egytõl egyig károsak.
Az emberi test jó részén jelen vannak a baktériumok: segítik az emésztést, korlátozzák a számunkra veszélyes baktériumokat, kordában tartják a gombák szaporodását. Sajnos manapság már ezeket a jó baktériumokat is nyakra-fõre pusztítjuk (például antibiotikumokkal, antibakteriális szappanokkal, kozmetikumokkal), és csodálkozunk, amikor a hiányukból fakadó betegségek elérnek bennünket. Az ipar persze erre is tud gyógyírt: élõflórás tejtermékekkel, gombaölõ szerekkel árasztja el a piacot. A baktériumok pusztításáért megfizetünk.
Vírus ellen nem jó!
A vírusos betegségek többségét szervezetünk saját erõi gyõzik le, ebben egy hangyányi segítséget sem jelentenek az antibiotikumok. Ha vírusos betegségek ellen is ezt szedjük, a szervezetünk még nagyobb bajba kerül, mint ha hagytuk volna magától meggyógyulni, mert:
– a hasznos baktériumok egy része elpusztul, ez emésztési zavarokhoz vezethet
– élõhely szabadul fel káros baktériumfajták számára
– a velünk élõ baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben
– a neki kedvezõ területeken (bõr, hüvely, pelenkával fedett terület, szájüreg) átveszik az uralmat a gombák.
Láz és bágyadtság
Felmérések szerint száz lázas gyerek közül tíznek baktérium okozza a betegségét, mégis legalább hatvan kap antibiotikumot.
Nem a szülõ dolga, hogy megállapítsa, mi a gyerek baja, de a következõ tények segítenek belenyugodni, abba, hogy antibiotikum-recept nélkül hagytuk el a rendelõt:
– Ha a gyerek egy-két nap lázas állapot után jól van, játékos és van étvágya, szinte biztos, hogy vírusfertõzésen esett át.
– A baktériummal fertõzött gyerek nagyon betegnek tûnik. Ha a láz csillapodása után sem lesz jobb a közérzete, valószínûleg baktérium támadta meg. Mindenképpen vigyük orvoshoz: szükség lehet antibiotikumra. Az antibiotikum életet menthet!
Teszttel biztosra mennénk
Azt, hogy vírus vagy baktérium okozza a betegséget, ma már percek alatt megállapíthatja a háziorvos – ha rendelkezik a megfelelõ eszközökkel. Dr.
Korausz Etelka gyermekgyógyász azon kevesek közé tartozik, akik jelentõs összeget áldoztak e célra. A megvásárolt CRP-készülék és a strepteszt-készlet (streptococcus-gyorsteszt) segíti abban, hogy betegei kizárólag akkor kapjanak antibiotikumot, amikor muszáj.
– A CRP-készülék segítségével azt az anyagot (a C-reaktív proteint) tudjuk kimutatni pár csepp vérbõl, ami bakteriális fertõzés során termelõdik jelentõs mennyiségben a szervezetben. Egy apró szúrás az ujjbegyen, és néhány perc múlva megtudjuk, vírus vagy baktérium áll a betegség hátterében. A teszt a láz kitörése után egy nappal adja a legbiztosabb eredményt. Akár húgyúti, akár légúti fertõzés után kutatunk, ez a vizsgálat közel százszázalékos biztonsággal használható. A strepteszt abban segít, hogy a garatváladékból percek alatt kimutassuk, sterptococcus baktérium okozta-e a fertõzést. Mivel torokgyulladásra kizárólag ebben az esetben kell antibiotikumot adni, ez a módszer is sok beteget megóvhat a fölösleges gyógyszerfogyasztástól.
A CRP-készülék nagyjából 170 000 forintjába kerül az orvosnak, és folyamatosan meg kell vásárolnia hozzá a vizsgálathoz szükséges anyagot, így egy CRP-vizsgálat költsége mintegy 800 forint. Egy strepteszt 1000 forint. Az orvos nem háríthatja át a betegre a diagnózis költségeit. Eldöntheti: kigazdálkodja saját kereteibõl, vagy továbbra is a kevésbé biztos tünetek alapján dönt a gyógyszerezésrõl. Az országban talán 40-50 CRP-készülék található háziorvosi rendelõkben, a strepteszt használata sem általános. A fölöslegesen felírt antibiotikumok viszont – a betegre gyakorolt káros hatásukon kívül – a pénztárcánkat is megvámolják, hiszen a társadalombiztosítás a mi adónkból támogatja a gyógyszerek fogyasztói árát. Dr. Mészner Zsófia gyermekgyógyász-infektológus, az Országos Gyermekegészségügyi Központ igazgatója így vélekedik a helyzetrõl:
– Szakmai szemmel igen hasznosnak találnám a két szóban forgó teszt minél szélesebb körben való elterjesztését a házi gyermekorvosok (és a háziorvosok) körében. Jelenleg a háziorvos „magánügye”, hogy alkalmaz-e ilyen diagnosztikus vizsgálatokat, vagy nem, ennek eredményemképpen kevesen teszik. Érdemes lenne megtalálni a módját, hogyan ösztönözhetõk a kollegák ennek használatára.
Forrás:kismama.hu
|