|
Az oltás tipikus példája annak, amikor valami pillanatnyi rossz történik azért, hogy hosszú távon jó dolgunk legyen. Számtalan ilyen dolog vár még a gyermekre az életben, tehát az oltások a kicsi értelmének fejlõdésével egyre inkább alkalmat kínálnak arra, hogy belátásra, elõrelátásra, megfontoltságra neveljük és elmagyarázzuk neki az oltás értelmét. Semmiképpen sem szabad a piciket "szurival" ijesztgetni, ha rosszak. Fontos, hogy a szülõ se féltse gyermekét az oltáskor elviselendõ kellemtetlenségtõl. Szakmailag megfogalmazva a gyermekkorban adott védõoltások célja az, hogy a korábban nagy számban, járványosan elõforduló, gyakran halállal végzõdõ vagy súlyos maradványtünetekkel gyógyuló fertõzõ betegségektõl a gyermekeket megóvjuk.
A DI-PER-TE oltás
Az oltás napján és a következõn a kicsinek hõemelkedése, esetleg láza lehet. Megelõzhetjük, ha az oltással egyidõben lázcsillapító kúpot adunk neki. 3-4 óránként mérjünk lázat és szükség esetén ismételjük a kúpot. Enyhe bágyadtságot és étvágytalanságot is tapasztalhatunk. Az oltás helye kissé fáj, ezért tegyünk rá állóvizes borogatást. Ha az oltás helyén kis göb keletkezik, ne aggódjunk, néhány hét alatt felszívódik.
Hogyan alakítja ki a szervezet immunrendszere a védettséget?
Az élõlények, így az ember szervezetét is a kívülrõl bekerülõ illetve a benne található más, többnyire mikroszkopikus élõlények (baktériumok, vírusok, gombák stb.) betegséget okozó hatásai ellen egy bonyolult, egyes részei között több ponton és többszörösen összefüggõ védekezõ apparátus, az immunrendszer védi. A kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák stb.) mindegyike tartalmaz olyan alkotórészt, ún. antigént, amely alapján az immunrendszer elõbb a szervezet számára idegenként felismeri, majd leküzdése céljából ellenanyagot (más néven antitestet) kezd képezni. Ehhez a folyamathoz a kórokozóval való elsõ találkozáskor bizonyos idõre, napokra, esetleg hetekre van szükség. Az immunrendszer megfelelõ sejtjei minden egyes új kórokozót "megjegyeznek" (immunmemória), ezért a késõbbiekben, a kórokozóval való ismételt találkozáskor az antitestek képzõdése nagyon gyorsan, szinte robbanásszerûen történik. A szervezetbe került kórokozó elpusztul, ismételt fertõzõ betegség kialakulására nincs lehetõség. Egyes fertõzõ betegségek (pl. bárányhimlõ, kanyaró, mumpsz) átvészelése után az immunrendszer élethossziglan tartó védettséget biztosít. Más betegségek esetében (pl. skarlát) ez a védettség csak rövidebb idejû, néhány hónapig vagy néhány évig tart.
Az immunitásnak azt a fajtáját, amely antigén hatásra alakul ki, aktívnak nevezzük. Kiállott fertõzõ betegség után természetes aktív, védõoltás hatására mesterséges aktív védettség alakul ki. Amikor az antitest készen kerül a szervezetbe, passzív immunitásról beszülünk.
Mesterséges passzív immunitás létrehozása céljából az ellenanyagot készen visszük a szervezetbe. Természetes passzív immunitásról csak néhány hónapos csecsemõk esetében beszélhetünk, akik szervezetébe a kész ellenanyag magzati korban az anya vérébõl a méhlepényen keresztül, ill. születés után az anyatejjel kerül be. A passzív immunitás részletesebb ismertetése meghaladja a védõoltásokról adott információk kereteit.
Hogyan hatnak az oltások?
Védõoltás adásakor az immunrendszert mesterségesen késztetjük az aktív védettség kialakítására. A védõoltások a betegségek természetes kórokozójának elölt, legyengített (attenuált) formáját, vagy a kórokozónak csak azt a részét tartalmazzák, amely a védettség kialakítását biztosítja. Védõoltás adásakor a természetes folyamatot csak utánozzuk, és mivel a legtöbb védõoltásban lévõ hatása gyengébb a betegségért felelõs kórokozó antigén hatásánál, a megfelelõ védettség elérése érdekében az egyes oltások ismétlésére van szükség.
A védõoltások kifejlesztésekor az egyik cél az, hogy a szervezetbe lehetõleg csak védelmet biztosító (protektív) antitest kialakulásáért felelõs antigént vigyük be; ez azonban csak a védõoltások egy részénél megoldott. Ilyen antigén lehet:
* az adott fertõzõ betegséget kiváltó bakteriális méreganyag (toxin) megfelelõen átalakított, betegséget nem okozó, de immunválaszt kiváltó formája (anatoxin, toxoid),
* egyes vírusok, önmagukban betegséget okozni nem képes alkotórészei,
* egyes baktériumok sejtfalának alkotórészei.
Minden védõoltás tartalmaz adalékanyagokat (konzerváló anyagot, antibiotikumot, a felszívódást egyenletesebbé tevõ adalékot, stb.), ill. a gyártás során, a nagyfokú tisztítás ellenére visszamaradó anyagokat (pl. tojásfehérje). A konzerváló anyagok közül leginkább a tiomerzálról ismert, hogy allergiát okozhat. Az antibiotikumok hozzáadására a bakteriális szennyezõdés megelõzése érdekében van szükség, az oltásokban található antibiotikum mennyisége minimális. Leggyakrabban neomycint, gentamycint, ritkábban penicillint alkalmaznak. A felszívódás egyenletesebbé tételére leggyakrabban alumínium-hidroxidot tesznek védõoltásokhoz.
Vannak-e az oltásoknak veszélyei, mellékhatásai?
Minden védõoltásnak lehetnek mellékhatásai. Ezek részint az oltóanyag jellegébõl részint az oltás technikájából (injekció!) adódnak. Gyakran a védõoltás beadása után oltási reakciók jelentkezhetnek, ami többnyire hõemelkedés, esetleg alacsonyabb láz, az oltás beadása helyén észlelt bõrpír formájában jelentkezik. Az oltási reakciónál súlyosabb mellékhatás az oltási szövõdmény. Az oltási reakció és szövõdmény elkülönítése és kezelése a gyermekorvos feladata. Bizonyos betegségek és állapotok esetében egyes védõoltások nem adhatók. Általános szabály, hogy nem ép immunrendszerû személyek élõ, attenuált vírust vagy baktériumot tartalmazó oltást nem kaphatnak. Nem adható szamárköhögés elleni oltás egyes idegrendszeri betegségekben. Kismamáknak a haszon/kockázat mérlegelése után bizonyos védõoltások beadhatók. Elvégzett vagy tervezett mûtét után a beavatkozás jellegétõl függõen, annak immunrendszert gyengítõ hatása miatt 3-6 hétig nem lehet oltást adni. E szabályok alól azért vannak kivételek. Ellenjavallt a védõoltás, ha valamelyik alkotórészre az oltandó személy allergiás. Ilyen esetekben a védõoltás javallatainak és ellenjavallatainak mérlegelésével az orvos az adott személyre szabottan dönt. Védõoltás beadása minden esetben orvos feladata. A nem kötelezõ védõoltások adásának indokoltságát és minden védõoltás beadásának esetleges ellenjavallatainak megállapítás szintén orvosi feladat. A védõoltások magas technológiai színvonalú gyógyszeripari termékek. Szigorúan tilos védõoltást bizonytalan forrásból (árustól, piacról stb.) vásárolni.
Egyes országokban, így Magyarországon is, bizonyos fertõzõ betegségek elleni védõoltások beadása adott (többnyire néhány hónapos, ill. éves) kor elérésekor törvényileg kötelezõ, alóla átmeneti vagy végleges felmentést csak azok a gyermekek kapnak, akiknél az oltás beadásával kapcsolatban súlyos mellékhatások vagy szövõdmények várhatók. A törvényi szabályozásnak köszönhetõen Magyarországon a kötelezõ védõoltásokkal történt átoltottság aránya 95 % feletti, így azok a gyermekek, akik valamilyen ok miatt az egyes oltásokat nem kaphatják meg, környezetük ún. kollektív immunitása által védettek. Vannak olyan országok, amelyekben kötelezõ védõoltások nincsenek, de bizonyos oltások nélkül gyermekeket, fiatalokat gyermekjóléti, oktatási intézményekbe, kollégiumokba nem vesznek fel.
Néhány (többnyire trópusi) ország munkavállalási vagy akár turisztikai céllal történõ beutazáskor megköveteli egyes védõoltások meglétét, amelyekrõl utazás elõtt feltétlenül tájékozódni kell.
Magyarországon 2001-ben a gyermekek korhoz kötött védõoltásai az alábbiak:
BCG néhány napos korban
Act-HIB 2 hónapos korban
Di-Per-Te I/a + IPV vagy Tetracoq 3 hónapos korban
Di-Per-Te I/b + OPV + Act-HIB 4 hónapos korban
Di-Per-Te I/c + OPV + Act-HIB 5 hónapos korban
MMR + OPV + Act-HIB 15 hónapos korban
Di-Per-Te II + OPV 3 éves korban
Di-Per-Te III + OPV 6 éves korban ill. az általános iskola elsõ osztályában
Di-Te + MMR 11 éves korban
Engerix B + BCG 13 éves korban (a BCG csak bizonyos gyermekeknél)
A BCG a tuberkulózis elleni oltás. A Di-per-Te a torokgyík, a szamárköhögés és tetanusz elleni vakcinakombináció neve; a diphteria, pertussis és tetanus szavak kezdõ szótagjainak összeolvasásából adódik. A járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) elleni oltás elsõ alkalommal injekció (IPV), a továbbiakban szájon át adott Sabin cseppek (OPV) formájában történik. Az Act-HIB oltás 1999. április 01. óta kötelezõ. Az Engerix B a B-hepatitis (a fertõzõ májgyulladás egyik formája) elleni vakcina. Az MMR a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen véd, a rövidítés a betegségek (morbillin, mumps, rubeola) latin nevének kezdõbetûibõl adódik. A védõoltások túlnyomó többségét injekció formájában adjuk be.
A fent felsorolt, kötelezõ oltásokon kívül hazánkban már most is számos egyéb vakcina kapható (meningococcus, pneumococcus, A-hepatitis, influenza, kullancs által terjesztett agyvelõgyulladás, bárányhimlõ, stb. elleni oltás), melyek beadása bizonyos esetekben nagyon ajánlatos. Védõoltásokkal kapcsolatos kérdésekrõl a Klinikai Védõoltási Szaktanácsadóval konzultálhat az orvos. Budapesten a Szent László Kórházban, vidéken a megyei kórházakban mûködik Klinikai Védõoltási Szaktanácsadó.
E rövid összefoglaló talán elegendõ érvet ad a védõoltások veszélyeivel riogató, tudománytalan híresztelések ellen.
Forrás: babaszoba.hu
|
Mamanetet kezdőlapnak!
A hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése
© APTLAB Netstudio ec.
http://index.hu/kulfold/2011/0...t_fuggesz
tett_fel_japan/
persze semmi összefüggés nincs. szurkáljátok csak a mérgeket lelketlenek. Apró megjegyzésem lenne a "biztos nem lesz semmi baj"-hoz:
amikor a gyermeked megszületett, 100%-os állapotban volt. A mérgezések óta ez folyamatosan csökken. Fingod sincs, mi volt a 100%....
minden anya hallgasson az ösztöneire...akkor lesz változás. A "védő"ojtások kora lejárt. Már vagy 50 éve....