Bejelentkezés

A regisztráció nem jár számodra semmiféle anyagi kötelezettséggel, azonban ezzel elfogadod magadra nézve a Mamanet házirendjét.

Érezd jól magad!
... és ne feledd! "Ne bánts meg másokat!"
"Olvass magadnak!" és nyerj! PDF Nyomtatás E-mail
(0 Szavazatok)
Gyermekek - Bölcsi, ovi, suli
2012. január 31. kedd, 16:30

Volt az egyetemen egy évfolyamtársam, aki azt mondta, ha megkérdezik tőle a történelem szigorlaton, milyen szakirodalomból készült, azt fogja mondani, hogy az „Olvass magadnak!” sorozatból. Vicces a sztori, ám tény, akik ezeken a színezős könyvecskéken nőttünk fel, bizony soha nem felejtjük, ki az „Árvízi hajós” vagy a „Második honalapító”.


Dr. Ligeti Róbert olvasáspszichológus által kitalált sorozat azon tézisen alapszik, hogy a gyermekek nagy része már az óvodáskorban gyakorlatot szerez mesék és történetek hallgatásában, és hozzászokik az igényesebb szövegekhez. Ez akkor is igaz, ha tartalmukat mélyebben csak többszöri ismétlés után értik meg. Az első osztályosok jobb esetben néhány hónap tanulás után képesek hasonló terjedelmű és színvonalú szövegeket önállóan olvasni. Törés keletkezik tehát a gyermekek információszerző tevékenységében, ideiglenesen távol kerülnek egymástól igényeik és lehetőségeik.
Ligeti szerint át kell hidalni ezt a kritikus periódust, hogy a gyerekek információéhségét az olvasás képességének alacsony szintje mellett is fenntartsuk.

 
A módszertan

A tanulók elé tett szövegek meghatározó szerepet játszanak a tanulási folyamatban. Az aktív szókincs, a kifejezések ismerete, a szöveg terjedelme, az érdeklődést kiváltó tényezők, a szöveg illusztráltságának minősége, a nyomdai kivitelezés (betűméret, szó- és sorközök) a kezdő olvasók számára sokkal jelentősebbek, mint a későbbi életkorokban – véli Ligeti. Bizonyos tankönyvi szövegek olvasásakor nő a tanulók teljesítménye, ugyanakkor egy-egy szó vagy kifejezés ismeretének szokatlansága a teljes szöveg megértésének akadálya lehet.

Mit olvassanak olvasni még alig tudó gyerekek?

 
Akár gyorsan, akár lassabban fejlődik az olvasási készség, szükséges az adekvát olvasnivaló.
A tankönyvek nem elégíthetik ki minden gyermek érdeklődését. A beiskolázáskor határozott különbségek mutatkoznak a fiúk-lányok érdeklődésében. A tankönyvet meghaladó érdeklődéseket csak speciálisan kezdő olvasóknak készülő segédkönyvekkel lehet kielégíteni. Az olvasást nem az olvasás kedvéért tanulja a gyerek, hanem valaminek a megismerése motiválja a nehézségek elfogadását. A gyermek vállalja a nehézségeket, ha kedvenc meséit, érdekes történeteket tarthat a kezében.
Ezen segédkönyveket a szakirodalom Graded Books-nak (nehézség szerint egymásra épülő könyveknek), ill. Easy Reading-nek (könnyű olvasmánynak) nevezi.

A kezdő olvasóknak ajánlható olvasnivaló sokféle formájával találkozhatunk a világban a tartalom, a terjedelem, az illusztráció milyensége tekintetében. Nálunk az "Olvass magadnak!" sorozat 1982-es megjelenéséig nem volt múltja az ilyen irodalomnak.

 
 
Kezd a mesével!

 
Tartalom tekintetében azok a könyvecskék olvashatók a legkönnyebben, amelyek az óvodáskorban megismert meséket tartalmazzák. Az ismert mesék, fordulatok lehetővé teszik, hogy hosszabb eseménysort röviden és egyszerűen fogalmazzunk meg. Ekkor nem kell minden részletet közölnünk az olvasóval, mert a mondanivaló lényeges elemeit tartalmazó rövid szöveg előhívja az eredeti, a teljes mese által keltett képzeteket.

 
Hogy festenek ezek a szövegek?

Az ilyen típusú könyvek íróinak és rajzolóinak sokféle igényt kell kielégíteniük. A rövid szövegben is benne van a kimondás lehetősége, ill. gördülékenyebbé válik a szöveg párbeszéd esetén.
Két-három válasz után azonban ismét meg kell nevezni a szereplőket, mert a gyakorlatlan olvasó könnyen felcserélheti őket. Ilyenkor vissza kell térni az utolsó azonosítható mozzanathoz.

Nagy nehézséget okozhat a kezdő olvasónak a hosszú, esetleg többszörösen összetett mondatok olvasása. A gondolat elemei távol kerülnek egymástól, és ez gyengíti a szövegértést. A lassan olvasó újra és újra visszatér a szöveg korábbi részeihez, így adva értelmet a mondatnak. Ha túl sokszor kell ismételnie a tevékenységet, a gyermek elveszti a kedvét. Ezért is tartják a szövegnehézség egyik meghatározó elemének a mondatok hosszúságát.

A szövegnehézség másik eleme a szavak hosszúsága. Különösen érvényes ez a magyar nyelvre, ahol a toldalékok, ill. ezek halmozódása nehéz helyzetbe hozza a gyermekeket. Törekedni kell a szavak hosszúságának csökkentésére, kerüljük az összetett szavak használatát, a toldalékok halmozását.
Az igét és igekötőt írjuk külön, az aktív szókincsben található szinonimák közül a rövidebbet válasszuk, a nehezebb (pl. mássalhangzó-torlódásos) és a hosszabb szavakat, vagy a tulajdonneveket első megjelenésükkor toldalékok nélkül használjuk.
 

Tudományos háttér!

 
Ezeket a szövegeket a kutatók folyamatosan javítva, többszöri megértésvizsgálatnak vetik alá. A stílust tekintve vállalják az ésszerű kompromisszumokat, lemondva egy-egy szép kifejezésről az olvashatóság érdekében. A rövidség azonban nem lehet a nyelvi igénytelenség forrása. Elengedhetetlen, hogy a szöveg megfeleljen a köznyelv nyelvhelyességi követelményeinek.

A könyvecskék nyelve a nagyobbak és felnőttek igényeivel mérve kevésbé választékos. Az olvasni alig tudók számára azonban egyes szavak, mondatok ismételt előfordulása eleve sikert kínál. Bármennyire kedvelhetik hallgatás során a gyermekek a régies beszédet, leírva túl nehéznek bizonyulhat.

A segédkönyvek nyelvére ugyanaz vonatkozik, mint amit alapkövetelményként támasztanak a tankönyvekkel szemben: a gyermekek életkorának megfelelő aktív szókincsből kell állniuk, nem tartalmazhatnak ismeretlen szót, kifejezést, nehezebb nyelvtani szerkezetet.
Közös feldolgozás esetén az iskolában hamar kiderül a szóismeret hiánya, egyéni olvasásra ajánlott szövegnél fokozottan figyelnünk kell erre.

 
Nehéz értékelni, hogy milyen előzetes háttértudásuk van a gyermekeknek. Érdekli-e a gyermekeket a téma, hogyan és milyen mértékben illusztrálják a szöveget? Figyelembe vették-e a tördelésnél, hogy pl. a jelző és a jelzett szó, a vonzatok, az igekötős igék lehetőleg egy sorba kerüljenek. A sorok eltérő hosszúsága esetén ritkábban fordul elő sortévesztés.

A magyar nyelv fonetikailag könnyebb az angolnál, a szavak betűszámának átlaga viszont magasabb. A hosszabb szavak nehézségét magasabb szorzóval kell értékelni.
Ligetiék módszerei között szerepelt egy-egy epizód rajzoltatása, megbeszélése, a megértés ellenőrzése, szabad színezés stb.
Ezt a munkát Kutiné Sahin-Tóth Katalin tanítónővel közösen végezték.

 
 
Finomhangolás!”

A kötetek ismételt megjelentetésekor tovább javították a szövegeket.
A külföldi könyvecskék grafikája színes. Ligetiék kezdetben szükségből választották a fekete vonalas rajzokat, de hamar rájöttek ennek mással nem pótolható előnyére. A gyerekeket arra biztatták, hogy maguk színezzenek, s ezzel megnyújtották a szöveg-kép együttes megjelenítésének idejét. Az irkafűzés megtartása is a színezhetőséget szolgálja.
  
A szülők, a tanítók és a gyermekek választását azzal segítik elő, hogy a kötetek hátoldalán számmal jelezik a szöveg becsült nehézségét. Ezzel orientálják őket, melyik tanulási fázisban érdemes azt a gyermekek kezébe adni.
Az önálló könyvecske azért jobb a gyűjteményes, több mesét tartalmazó kötetnél, mert közeli célképzetet nyújt: már kezdetben egész könyvet el tudnak olvasni.
  
Az „Olvass magadnak!” sorozat erősíti a gyermekekben a felolvasótól való függetlenség érzését és növeli önbizalmukat.

A sorozat egyes kötetei a 80-as évektől a 90-es évek elejéig 3 kiadásban jelentek meg. A kétmilliónál több eladott példány elérte az ország szinte összes iskoláját. Az akkori olvasótábor fiatal szülővé vált, él bennük a nosztalgia, hogy gyermekeiknek is felajánlják az „Olvass magadnak!” sorozatot.

 
 
A sorozatban megjelent mesék:

Piroska és a farkas (1)
A három kismalac (1)
Hófehérke és hét törpe (1)
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1)
Hüvelyk Matyi (2)
Csipkerózsika (2)
Ludas Matyi (2)
Az öreg halász és a felesége (2)
Pinokkió (3)
Egyszer volt Budán kutyavásár (3)
Hamupipőke (3)
A kolozsvári bíró (3)
Terülj, terülj asztalkám! (3)
Az okos lány (3)

 
Mondák, történetek:

A csodaszarvas (4)
Isten kardja (5)
A fehér ló mondája (4)
István király (5)
A kardot válaszd! (4)
A csodatevő király (4)
A második honalapító (4)
A hollós vezér (4)
A déli harangszó (4)
Mátyás király vitéze (4)
Az egri vár hősei (5)
Az utolsó budai pasa (5)
Vak Bottyán (5)
Napkelet vándora (5)
Az árvízi hajós (5)
Gábor Áron rézágyúja (4)

 
Nyereményjáték!

Kinek a nevéhez fűződik az „Olvass magadnak!” sorozat ötlete és megvalósítása?


A jól válaszolók között az „Olvass magadnak!” sorozat kötetei kerülnek kisorsolásra!

Bővebb információ a sorozatról itt találsz: www.olvassmagadnak.hu

Sorsoltunk!

Köszönjük, hogy velünk játszottatok! :-) A nyertesek nyereményüket (személyenként 2 kötetet az "Olvass magadnak!" sorozatból) postán kapják meg! Gratulálunk! :-)

Nyerteseink:

Jakus Katalin, Budapest

Hasszánné Szondi Ágnes, Budapest

Somogyi Sándorné, Budapest

Hozzászólások (0)


A hozzászólások megjelenítése/elrejtése

Szólj hozzá Te is!

kisebb | nagyobb
security image
Írd be a képen látható karaktereket

busy
Módosítás dátuma: 2012. február 09. csütörtök, 16:26